Tegnap Szabados György Koppány, a megismerhetetlen Árpád-házi király címmel tartotta meg a kétnapos szimpózium első előadását, majd a lázadó nagyúrról Vázsonyi Ottó pécsi történészhallgató fejtette ki kutatási tapasztalatait.
A holnapi tanácskozás első előadója, Gulya János arra keres választ, hogy milyen lehetett a lázadó pogány nagyúr környezete, Révész László a X. és XI. századi társadalmi változásokat elemzi, Font Mária pedig ezen időszak konfliktusaira irányítja a hallgatóság figyelmét. Nyelvtudományi előadásra Pusztay Jánost kérték fel a szervezők, a korabeli magyar és bizánci kapcsolatokról Kerezsi Ágnes tart előadást.
Vasárnap délelőtt nyilvános és kötetlen disputát tartanak Koppány igazságáról, majd felavatják Naszvadi István és Kiss János fafaragó népművészek életnagyságú Koppány-szobrát.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben