Tanévkezdet kormányzati kudarccal

Bár a Hiller-tárca a közoktatásban végigvitte a reformoknak álcázott több tíz milliárd forintos forráskivonást, a felsőoktatásban egyelőre az ellenzék, a hallgatók és állampolgárok összefogásával sikerült megakadályozni ezt. Hiller István oktatási miniszter keserű szájízzel nyitotta meg az új tanévet, ugyanis a márciusi népszavazás megakadályozta, hogy mától minden diáknak fizetnie kelljen az egyetemeken. A tárcavezető ráadásul kiszorult kedvenc helyszínéről, a Műegyetemről: az új rektor ugyanis Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét hívta meg helyette a tanévnyitóra.

2008. 09. 12. 18:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyászos hangulatban készülődhetett az idei felsőoktatási tanévnyitóra az oktatási miniszter, a közoktatással ellentétben az egyetemeken és főiskolákon nem sikerült végrehajtani az erre az évre tervezett megszorításokat. Bár a tandíjtörvény megszületett, a Fidesz kezdeményezte népszavazás – amelynek kampányában a diákok érdekeit védő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is részt vett – elsöprő győzelmet aratott, így a kormány kénytelen volt eltörölni a jogszabályt.
Ha az ellenzéki párt nem kezdeményezett volna népszavazást az ügyben, mától az alapképzésben átlagosan 105, a mesterképzésen 150 ezer forintot kellene fizetnie minden diáknak a tanulmányaiért. Mivel a diákok megsarcolását több mint hárommillió választópolgár utasította el, a tandíjtörvény elvérzett. Csupán egyetlen paragrafusa maradt meg: ennek lényege, hogy az új tanévtől az államilag finanszírozott diákok legrosszabbul teljesítő tizenöt százaléka a szemeszter végén lezuhan a költségtérítéses képzésre, a fizetős diákok legjobbjai pedig az új félévben ingyenesen tanulhatnak. Ez a jogszabályváltozás éppen azokat a hátrányos helyzetű diákokat sújtja, akik a leginkább rászorulnának a támogatásra: a nehéz körülmények között élő fiatalokat a tárca pluszpontokkal segíti a felvételin, az egyetemre bekerülve azonban már semmi sem szolgálja felzárkózásukat, így az új tanévtől könnyen lecsúszhatnak a fizetős képzésre, ami esetükben egyet jelent tanulmányaik végével.
Hiller miniszter tanévkezdési hangulatát nyilván az sem javítja, hogy az idén kiszorult kedvenc helyéről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, mert az új rektor Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét hívta meg helyette a tanévnyitóra. Emlékezetes: a Műegyetem rektora korábban évekig Molnár Károly, a tandíj egyik élharcosa volt, aki tavaly a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki székét is birtokolta. Hiller a tanévnyitókat szinte mindig a vele fölöttébb lojális Molnárnál töltötte. A népszavazási vereség után Molnárt a kormány megjutalmazta, és kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszterré nevezte ki, a törvény szerint azonban ezzel egyidejűleg le kellett mondania egyéb tisztségeiről. Az egyetem új rektora Péczeli Gábor lett, ő azonban inkább Pálinkást látta vendégül Hiller helyett.
A miniszter országos tanévnyitója a Budapesti Műszaki Főiskolára szorult. Az ottani rektor még elvbarát: Rudas Imre a népszavazási kampányban Molnárral együtt a kormány által fizetett politikai hirdetésekben kampányolt a tandíj bevezetése mellett, mára pedig ő lett Molnár utódja a rektori konferencia élén. Rudas mindent megtett, hogy Hillernek ne legyen hiányérzete: a főiskola épülete helyett a Művészetek Palotájában tartotta színpompás keretek között a tanévnyitót. Lapunk megkérdezte a rektortól, miért van szükség a különleges helyszínre, és mennyit fizet érte a főiskola. Rudas úgy reagált: fogalma sincs, mennyiért bérlik a palotát, de azt nem a miniszter tiszteletére vették ki, hanem azért, mert túl kicsi az intézmény aulája, ezért évek óta máshol tartják a tanévnyitót. Az oktatási tárca vezetője itt elmondta: a mennyiségi változások a felsőoktatásban lezárultak, az elmúlt két évben hozott intézkedésekkel már a színvonalra, a minőségre helyezték a hangsúlyt. Kitért még a felsőoktatás szerkezetének átalakítására, majd „rég nem látott infrastrukturális” beruházásokról is beszélt Hiller István.
Pálinkás József a jelenlegi felsőoktatási rendszer hiányosságaira és a diákok erejére hívta fel a figyelmet műegyetemi tanévnyitó beszédében. Kijelentette: a felsőoktatásban jelentős változások zajlanak, ezeknek ugyanakkor nem minden részlete kidolgozott. A hallgatókon is múlik, hogyan alakítják a tömegesen most debütáló mesterképzést. Az MTA elnöke szerint Magyarországnak alkotómunkára van szüksége, és a magyar műszaki értelmiségnek meg kell szólalnia az országot legsúlyosabban érintő kérdésekben. Az Orbán-kormány oktatási minisztere leszögezte: a hallgatók lehetnek azok, akik ebben élen állnak, akikre az ország számít.
Péczeli Gábor rektor a súlyos műszaki szakemberhiányra hívta fel a kormányzat figyelmét. Veszélyesnek nevezte, hogy ez a pálya még mindig népszerűtlen a felvételizők körében. Kijelentette: a műszaki végzettségűek iránti igény felismerése önmagában nem elegendő. Az idei felvételi adatok azt mutatják, a műszaki felsőoktatásra jelentkező aránya szerény, ezért a rektor azt kérte a kormányzat és a gazdaság szereplőitől, hogy támogassák az intézményt erkölcsileg, anyagilag és szakmailag.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) továbbra is elégedetlen a felsőoktatás finanszírozásával. Kis Papp László, a szervezet elnöke lapunknak leszögezte: a normatív támogatások még mindig olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a képzések valódi költségeit. A finanszírozási rendszer ráadásul rendkívül pazarló, hiszen a 73 felsőoktatási intézmény egy része életképtelen, s ezek fenntartása rendkívül sok pénzt emészt fel. Hozzátette: itt az ideje, hogy az érintett intézmények integrálódjanak más nagyobb egyetemekbe. Kis Papp szerint gond van a mesterképzésekkel, a tárca ugyanis nem dolgozott ki egységes alapkövetelményeket a bekerüléshez, így például nem határozott meg minimumpontszámot sem, ami esélyegyenlőtlenséghez vezethet, ezért ezt sürgősen orvosolni kell.
– A Hiller-tárcának az új tanévben vissza kell szereznie a hallgatók bizalmát, amit a tandíj bevezetésének terve miatt elveszített – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A szakpolitikus szerint az akkor még hatályban lévő tandíjtörvény miatt zuhant az idén mélypontra az egyetemre jelentkezők száma. Leszögezte: csak úgy húzható ki az ágazat a válságból, ha Hillerék nem azon törik a fejüket, hogyan tudják más formában kivenni a diákok zsebéből a pénzt, hanem újra esélyt adnak mindenkinek a tanulásra. Ehhez jelentősen emelni kell az ösztöndíjakat, növelni az utazási kedvezményeket és a rászorulók támogatását.
Emlékezetes: az idén csupán 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe, 2006-ban, még a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály megalkotása előtt pedig 132 ezren.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.