Bűncselekmény a kisebb lopás is!

Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény az, ha valaki más kertjéből, házából lop el húszezer forintnál nem értékesebb javakat. Az ügyészség közlése szerint az ügyet ilyenkor nem a polgármesteri hivatal jegyzője, hanem a bíróság ítéli meg.

Egyértelmű a joggyakorlat. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint lopás bűncselekményének minősül az is, ha valaki húszezer forintnál kisebb értéket tulajdonít el úgy, hogy a helyiségbe vagy ahhoz tartózó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult (a használó) tudta és beleegyezése nélkül megy be. A bírói gyakorlat helyiségnek tekinti a valamennyi oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építményt, amely az emberek lakásául, összejövetelére, munkavégzésére, állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, ha ez utóbbiak mérete olyan, hogy abba ember bemehet. Megtévesztő a tettes magatartása, ha a sértett nem tudta, hogy az illető lopási szándékkal nyit be hozzá. A bekerített hely olyan összefüggő körülhatárolt terület, ahová csak az erre szolgáló eszközök, ajtó, kapu használatával lehet bemenni. Kerítésnek számít a drótháló, a deszka, a tégla és az élő sövény is.

Nem helytálló az az állítás, amelyet az elmúlt hetekben, hónapokban hangoztatott több kisebb település polgármestere, s amelyet eddig a rendőrség nem cáfolt meg. A hivatalos személyiségek úgy vélekedtek: ha valaki húszezer forintot meg nem haladó értéket, terményt, háziállatokat visz el mások kertjéből, házából, csupán szabálysértést követ el, tehát nem indulhat ellene büntetőeljárás. Állításuk szerint ilyenkor a polgármesteri hivatal jegyzőjére hárul a feladat, hogy elbírálja az ügyet. Az eljárások – a helyi vezetők közlése szerint – általában ejnye-bejnyével zárulnak, hiszen a tettes nem tudja vagy nem akarja kifizetni a bírságot, s a végrehajtás sem vezetne sikerre.
*
A jogszabályra, a joggyakorlatra és a büntetőjog kommentárjára utalva Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak elmondta: a lopás minősített esete az, ha valaki a szabálysértés húszezer forintos értékhatárát meg nem haladó öszszegre követi el tettét, amennyiben mások bekerített kertjéből, illetve házából viszi el az értékeket. A termények vagy más kisebb értékű javak eltulajdonítása tehát ilyenkor nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számít. A lopás vétsége kiegészülhet a magánlaksértés bűncselekményével is, ha a tettes, tettesek éjjel vagy csoportosan – legalább hárman – követik el a jogsértést. A magánlaksértés magánindítványra, vagyis a sértett feljelentése nyomán büntethető, de a vádat emiatt is az ügyész képviseli.
A joggyakorlat alapján tehát a jegyzőnek a rendőrséghez kell továbbítania a panaszt, ott pedig el kell rendelni a nyomozást. Ha a jegyző számára nem egyértelmű az eset, a Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordulhat állásfoglalásért. Ezt Borbély Zoltán szerint eddig is számosan megtették. A húszezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopás bűncselekményéért két évig tartó szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabható ki. Az ügyben a bíróság ítélkezik. Borbély Zoltán közölte: amennyiben idős emberektől úgy vesznek el húszezer forintnál nem nagyobb összeget, hogy a sértettet súlyos fenyegetéssel a pénz átadására szólítják fel, az eset rablásnak minősül és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.