Magyarországon több mint háromszázötven tanyás külterülettel rendelkező településre – azaz százezer emberre – jut összesen háromszázötven tanyagondnok, ezzel szemben legalább hat-hétszázra lenne szükség. Pénz híján azonban az elzártan, magányosan élők továbbra is magukra maradnak.
Egy-egy gondnoknak – szerencsés esetben mikrobusszal – körülbelül napi 60–130 kilométert és 30–60 tanyát kell bejárnia, hogy vizet, élelmiszert, gyógyszert, gázpalackot vigyen, a gyereket az iskolába fuvarozza, óvodába vagy éppen szakrendelésre a beteget. Mivel nagy távolságokról, tömegközlekedést csak hírből ismerő területekről van szó, nemcsak az idős vagy beteg, illetve szociálisan rászorulókkal foglalkozik, hanem mindenkivel, aki messze lakik a faluközponttól, a várostól, és egymaga nem bír megbirkózni a feladattal. Szolgálati gépkocsi híján több településen előfordul, hogy a falugondnokok a saját autóikkal járják a környéket, amelyek nem alkalmasak arra, hogy mázsás súlyokat és több személyt szállítsanak egyszerre. A megfelelő kapacitású jármű egyik meghatározó eleme lenne a tanyagondnoki szolgálat működésének, de hiába. Korábban még lehetett új gépkocsira, illetve cserére pályázni a szociális tárcánál, négy éve azonban ilyen kiírás már nincs.
A szociális minisztérium állásfoglalása szerint mindezt pótolja a földművelésügyi tárca által kiírt Új Magyarország vidékfejlesztési programban szereplő tanyabuszpályázat.
Támogatási program, de hiába
A sors fintora, hogy a hátrányos helyzetű települések támogatására létrehozott program ezen eleme a tanyasi lakosság egy része számára elérhetetlen – tájékoztatta lapunkat Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna–Tisza-közi Egyesületének ügyvezetője. A tanyák ugyanis egy közigazgatási egységet alkotnak a központi településsel, ahol sok esetben orvosi rendelő, esetleg iskola és szociális intézmény is működik. A pályázók nagy valószínűséggel emiatt pontot és ezzel támogatást veszítenek, akkor is, ha ezek a szolgáltatások a külterületen élőktől esetenként 10–15 kilométerre, azaz tanyagondnoki segítség nélkül elérhetetlen távolságra működnek. E felvetésünkre, többszöri megkeresésünk ellenére, nem kaptunk választ a földművelésügyi tárcától.
Így nem tudhattuk meg azt sem, hogy az agrártárca mekkora összeget szán a tanyabuszpályázatra, és hány jármű finanszírozását vállalja. A beadási határidő májusban lejárt, eredményt még nem hirdettek, az egyesület ügyvezetője szerint ilyen ütemben legfeljebb jövő év elején jutnak pénzükhöz a nyertes önkormányzatok. Pedig Bács-Kiskun megyében például a tanyagondnokos településeken a házak negyven-ötven százaléka külterületen fekszik, az ott élő emberek ellátásához pedig sokszor két-három, gépkocsival rendelkező gondnokra is szükség lenne.
Hogyan jutottunk idáig?
Nyolc-tíz évvel ezelőtt, a tanyavédelmi program indulásakor a Belügyminisztériumnak még volt pénze arra, hogy járművet biztosítson, és azzal a rendőr, a polgárőr és a tanyagondnok együtt járőrözzön. Bár a pénz megcsappant, egy ideig még lehetett bűnmegelőzési pályázatokon tanyavédelmi céllal indulni, de a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány megszűnésével ezek a források is elapadtak. A bűnmegelőzési jelzőrendszer, amely segítségével az elszigetelten élők egyetlen gombnyomással kérhettek segítséget, mostanra pénz híján több helyen szintén befulladt. Csörszné Zelenák Katalin szerint csak ott működik a gondnoki szolgálat, ahol a helyiek is erőfeszítéseket tesznek érte. Mostanra azonban csak önkormányzati döntés alapján van erre lehetőség, hiszen sem a rendőrségnek, sem az önkormányzatoknak nincs miből kiszorítaniuk a rávalót.
A szépreményű bűnmegelőzési jelzőrendszer elhaltakor, néhány évvel ezelőtt – főként egészségügyi segítség céljából – a szociális tárca elindította a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A minisztérium sajtótitkárságának tájékoztatása szerint ezek a szolgáltatások 2004-től állami normatívát kaptak, az elmúlt négy évben az ellátottak száma háromezerről 55 ezerre nőtt, ami dinamikus fejlődést jelent.
A jelzőrendszeres segítségnyújtás elvileg némileg pótolhatná a bűnmegelőzésit, ha valóban minden rászoruló számára elérhető lenne. De nem az.
Munkatársai tapasztalatait összegezve Csörszné Zelenák Katalin elmondta: a területet jól ismerő gondnokok sokat tehetnek a tanyán élők biztonságáért is, hiszen akár naponta is eljutnak hozzájuk. Tudomást szereznek a környéken lófráló idegenekről, felírhatják a gépkocsijuk rendszámát, és az információt átadhatják a rendőröknek, a polgárőröknek. A mai siralmas körülmények ismeretében érdemes lenne megfontolni az Önkormányzati vagy Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak olyan pályázatok kiírását a tanyák védelmére, amelyekkel a tanyagondnokok, rendőrök, polgárőrök összefogásával, rendszeres járőrözéssel hosszú távon is hozzá lehetne járulni a tanyák védelméhez – fűzte hozzá.
Mindent visznek, bántalmaznak
Békés megyében 1998-ban kezdődött a rendőrség által kezdeményezett tanyaprogram, amelynek része az is, hogy a rendőrök rendszeresen látogatják és felmérik a tanyavilágban élők életkörülményeit, így egyebek között azt, hogy van-e, aki rájuk nyissa az ajtót, miként juthatnak segítséghez – tájékoztatta lapunkat Vargáné Szombati Andrea, a megyei rendőrség szóvivője. Elmondta: négy évvel ezelőtt egy belügyminisztériumi pályázaton nyert pénzből 58 mobiltelefont vásárolhattak és oszthattak szét azoknak, akiknek nincs módjuk másképpen segítséget kérni. A rendőrség nyilvántartása szerint a Békés megyei tanyavilágban elkövetett bűncselekmények túlnyomó többsége lopás és betöréses lopás, számuk az elmúlt években 190-200 körül stagnált.
– Csongrád megyében legfőképpen a mezőgazdasági terményeket, illetve mezőgazdasági gépek alkatrészeit lopják, de jellemző az ittas állapotban elkövetett testi sértés, azaz kocsmai verekedés, szomszédok közötti vagy diszkóban elfajult vita – közölte lapunkkal Tuczakov Szilvána, a Csongrád megyei rendőrség szóvivője. A megye lakosságának egytizede külterületen, sokan közülük a településektől távol, magányosan élnek. Tíz évvel ezelőtt az országban elsőként itt indították el a tanyaprogramot, amelynek lényege, hogy a főkapitányság kezdeményezésére a polgárőr, a postás, a védőnő, a szociális munkás, a gondozó, a pedagógusok afféle civil hírláncot építettek ki, hogy időben értesüljenek a tanyán élők gondjairól, és megelőzhessék a bűncselekményeket. Az önkormányzatok technikai feltételeket biztosítottak mindehhez, egyes tanyákat pedig sikerült biztonsági jelzőrendszerrel ellátni, amellyel a bajban lévő a diszpécserközpontot riasztja, az pedig szükség szerint a mentőket vagy a rendőrséget. Tuczakov Szilvána hozzáfűzte: mélységi ellenőrzéseket is végeznek, és sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk a lakossággal, ez is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a tanyai bűnözés.
– A Nyíregyházát körülölelő bokortanyákon körülbelül kilencezren élnek, a lakosok körülbelül fele nyugdíjas, közöttük is igen sok az egyedül élő, segítségre szoruló idős ember – tájékoztatta lapunkat Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Elmondása szerint állandó rendőri jelenlétet nem tudnak biztosítani, de a körzeti megbízottak járőröznek, és a nyíregyházi lovas járőrök is rendszeresen ellenőrzik a környéket.
A területen főként a jószág-, termény-, falopások és a betörések dominálnak, ilyenkor viszik a kerékpárt, hulladék vasat, szerszámokat, de még a füstölőre kitett húst is. A brutális, valamint élet elleni bűncselekmények szerencsére errefelé nem jellemzők. A már említett megyékhez hasonlóan itt is számítanak a polgárőrök és a mezőőrök közreműködésére. Korábban a megyei kapitányság ajánlására több helyütt beszerelték az SOS szomszédhívót, azaz a vezeték nélküli mobil csengőt, de végül mégsem terjedt el.
Másutt sem jobb
Hasonló a helyzet Bács-Kiskunban is, ahol a szűkös létszám és mozgási lehetőség híján a rendőrség nem tudja folyamatosan ellenőrizni a tanyákat, pedig a megye lakosságának 12 százaléka, azaz 68 ezer ember él külterületen, gyakran a legközelebbi szomszédtól is nagy távolságra. Az utóbbi években a tanyás területek erős vonzerőt jelentenek a városokból kiszoruló bűnözőknek és bűnözői csoportoknak is, akik, amelyek viszonylag gondtalanul, esetenként erőszakos módon fosztogathatnak – közölte lapunkkal Kővári Lídia, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. Elmondta, a tanyán élők között sok az idős, magára maradt, beteg ember, akik szinte védtelenek a gyakran gátlástalan bűnözőkkel szemben. Olyannyira, hogy sok helyütt nemcsak víz és villany, de még telefon sincs, hogy segítséget kérhessenek.
A megye tanyavilágában elkövetett bűncselekmények kilencven százaléka lopás és annak minősített esetei. Ami a tendenciát illeti, a betöréses lopások száma a 2002 évi 571-ről 2007-re 294-re csökkent, tavaly egyebek között öt rablást, két könnyű és öt súlyos testi sértést regisztráltak.
Az idős emberek naivitását használják ki a házaló árusok, a különféle szolgáltatásokat – csatornát, redőnykészítést – kínáló áliparosok, a jó munka és pénzkereseti lehetőséget ígérő csalók, a trükkös tolvajok, akik a vízkérős átveréstől egészen a hatósági eljárás színleléséig mindennel próbálkoznak. Veszélybe kerültek a fémeszközök, a tolvajok elviszik a motorblokkot, a gépalkatrészt, a vezetékeket. Öt évvel ezelőtt a külterületeken élőkkel kapcsolatban lévő hatóságok és szervezetek összefogásával több kistérségi tanyavédelmi hálózatot is létrehoztak, de mostanra sok megszűnt közülük. Az ok igencsak prózai: a pénzügyi fedezet hiánya és az együttműködést koordináló személy vagy önkormányzat renyhesége.
Az őrnagy beszámolója szerint a tanyákon élők védelmében folyamatos kapcsolatot tartanak a postással, a vadászszal, a vadőrrel, az erdésszel, a természetvédelmi őrrel, a mező- és a halőrrel, a szociális gondozóval és a polgárőrrel, a szociális szervezetekkel, a jegyzőkkel. Hangsúlyozta, a tanyagondnoki hálózat igen hatékonyan segítheti a bűnmegelőzést, az utóbbi években pedig egyértelműen kiderült, sajátos helyzetük miatt a tanyasi emberek nem érzik biztonságban magukat, és a másutt élőknél jobban igénylik az állam gondoskodását.
Visszatérve a tanyagondnokok által betöltött-betöltendő sokféle szerepre, a szociális tárca egyetért azzal, hogy rendkívül fontos feladatokat látnak el a tanyán, a külterületeken lakók életében, azt azonban hangsúlyozza: ez nem oldhatja meg teljes egészében az ott élők problémáit.
Ehhez annyit érdemes hozzátenni: e szolgáltatások hiányával a tanyán élő, segítségre szoruló emberek elesnek mindazoktól a lehetőségektől, amelyek másokat megilletnek.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
