Pattanásig feszült a helyzet a Baltikum körül, meglepő lépésre szánták el magukat az oroszok

A balti államok és Oroszország között újabb súlyos diplomáciai konfliktus bontakozik ki, miután Moszkva a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulna az orosz kisebbségek állítólagos diszkriminációja miatt. Észtország és Lettország szerint azonban a Kreml ismét dezinformációs kampányt indított, hogy elterelje a figyelmet saját jogsértéseiről.

2026. 05. 27. 8:06
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz külügyminisztérium május 25-én arról tájékoztatott, hogy az ENSZ hágai bíróságához fordulnak, mivel Litvánia, Lettország és Észtország szerintük nem hajlandó feladni „jogellenes politikáját”, továbbá minden, tárgyalásos rendezést célzó próbálkozás kudarcot vallott.

Észtországban és Lettországban a lakosság hozzávetőleg egyharmada orosz anyanyelvű, míg Litvániában ennél kisebb létszámú orosz ajkú közösség él. A balti államok vezetése több alkalommal is visszautasította azokat az orosz állításokat, amelyek szerint hátrányos megkülönböztetés érné ezeket a közösségeket.

Az észt külügyminisztérium szerint mindez nem új jelenség, hanem része annak a folyamatos orosz dezinformációs kampánynak, amely a balti országokat célozza. A tárca úgy fogalmazott: a vádaskodás célja, hogy elterelje a figyelmet Oroszország saját jogsértéseiről, köztük az ukrán civil célpontok elleni támadásokról.

Tallinn álláspontja szerint Moszkva ezzel próbálja gyengíteni Ukrajna nemzetközi támogatását, valamint aláásni a nyugati szövetségesek és a demokratikus intézmények hitelességét. A lett külügyminisztérium úgy látja, hogy az orosz kijelentések a megtévesztő kommunikáció eszközei, amelyeket a Kreml hosszú ideje alkalmaz.

Diana Eglite, a lett külügy sajtószóvivője kijelentette: Oroszország nyíltan semmibe veszi és megsérti a nemzetközi jogot annak érdekében, hogy agresszív külpolitikai céljait és gyarmati szemléletét érvényesítse. 

Hozzátette, Lettország továbbra is megbízható nemzetközi partnerként tekint magára, következetesen támogatja az emberi jogokat és a szabályokon alapuló világrendet, miközben teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.
Az elmúlt időszakban tovább fokozódott a feszültség a balti térségben, miközben Moszkva egyre keményebb hangnemben fenyegeti az érintett országokat a drónügyek miatt.

Oroszország azt állítja, hogy a balti államok segítséget nyújtanak az Ukrajna által végrehajtott dróntámadásokhoz, amelyek Oroszország északnyugati részének energetikai infrastruktúráját vették célba.

Az európai országok viszont ezeket az állításokat dezinformációnak minősítették. A Kreml korábban is rendszeresen a külföldön élő oroszok és az orosz ajkú közösségek védelmére hivatkozott, amikor szomszédos államokat fenyegetett, Ukrajna ellen pedig katonai támadást is indított.

Szakemberek véleménye alapján Oroszország hosszú ideje próbálja befolyásolni a balti országok orosz ajkú lakosságát, különösen azokat, akik kevésbé beszélik az adott ország nyelvét, hogy társadalmi megosztottságot idézzen elő és formálja a közvéleményt.

Az ukrajnai háború kezdete felgyorsította a balti országok integrációs törekvéseit, valamint az orosz befolyás visszaszorítását célzó intézkedéseket. Ennek részeként fokozatosan háttérbe szorítják az orosz nyelv használatát az oktatásban, szigorítják a bevándorlási szabályokat, és fellépnek az orosz kötődésű szervezetek ellen.

Kijev újabb támadásokra készülhet fel

Moszkva újabb támadásokkal fenyegette meg Kijevet. Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a tervezett légicsapások „döntéshozó központokat és parancsnoki állásokat” vennének célba. A tárca arról is beszámolt, hogy Szergej Lavrov hétfői telefonbeszélgetésük során Marco Rubiót arra kérte, sürgesse az amerikai diplomaták evakuálását. Az amerikai külügyminiszter kedden ugyanakkor újságíróknak azt mondta: Moszkva nem kizárólag az Egyesült Államokat figyelmeztette, hanem általános értesítést küldött valamennyi kijevi nagykövetségnek.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.