Merz vakarhatja a fejét: a német fiatalok nem akarnak háborúzni

Németországban újra fellángolt a vita a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról, ahogy a kormány nagyszabású haderőfejlesztési terveket készít elő. A közvélemény egy része támogatja a Bundeswehr megerősítését, a fiatalok jelentős része azonban ellenzi a sorkatonaság újbóli bevezetését és a militarizáció erősödését. A háborúellenes hangulat nem csak a németeknél tapasztalható.

Friedrich Merz német kancellár Forrás: AFP

Az ország 2011-ben függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, azonban Oroszország ukrajnai inváziója, valamint a Washington európai biztonsági szerepvállalásával kapcsolatos újabb kétségek – különösen azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök megkérdőjelezte a NATO védelmi kötelezettségeit, és újra feszültséget szított Dániával Grönland ügyében – ismét visszahelyezték a témát a politikába.

Bár Berlin hivatalosan még nem vezette vissza a sorkatonaságot, nemrég elfogadtak egy új katonai szolgálati modellt, amely előírja, hogy a 18. életévüket betöltő férfiaknak kérdőívet kell kitölteniük arról, mennyire hajlandók és alkalmasak a Bundeswehrben, vagyis a német fegyveres erőknél szolgálni. A nők önkéntes alapon szintén részt vehetnek a programban.

Rafael Loss biztonságpolitikai elemző szerint Európa megváltozott biztonsági környezete fokozta az igényt a nagyobb katonai önállóságra.

Az európai védelem fenntarthatóbbá tételének igénye azt jelenti, hogy több emberre, több képességre, valamint egy európaiak által, európaiak számára létrehozott európai védelemre van szükség

– mondta a szakértő.

Sok fiatal német ugyanakkor mélyen szkeptikus a kötelező katonai szolgálat visszaállításával kapcsolatban.

 

A fiatalok határozottan elutasítják a sorkatonaság bevezetését

A kérdés különösen érzékeny Németországban, ahol a militarizmus és a világháborúk emléke továbbra is jelentősen befolyásolja a hadsereggel kapcsolatos társadalmi hozzáállást.

Az ukrajnai háború kezdete óta ugyanakkor egyre nagyobb támogatottságot élvez Németországban a Bundeswehr újjáépítése, a védelmi kiadások növelése és a katonai szolgálat kérdésének újratárgyalása. 

A támogatottság azonban meredeken csökken a fiatalabb németek körében, akikre ténylegesen vonatkozhatna a kötelező szolgálat.

Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik friss felmérése jelentős generációs megosztottságot mutatott ki Európa-szerte a kötelező katonai szolgálat kérdésében. 

Az idősebb válaszadók általában inkább támogatták a sorkatonaságot, míg a fiatalabb korosztályok sokkal nagyobb arányban ellenezték azt. Németország esetében különösen markáns volt ez a különbség.

A felmérés szerint a 18 és 29 év közötti korosztályban 46 százalékos nettó elutasítottsága van a kötelező katonai szolgálatnak, miközben minden idősebb korcsoport összességében támogatta a sorkatonaságot, és a támogatottság az életkor előrehaladtával folyamatosan növekedett.

Különösen a 18 és 25 év közöttiek körében nincs többségi támogatottsága a sorkatonaság visszaállításának.

A közelmúlt tüntetései nemcsak a kötelező szolgálattal kapcsolatos aggodalmakat tükrözik, hanem azt a fiatalok körében megjelenő igényt is, hogy más, szélesebb körű ifjúsági problémák ismét visszakerüljenek a politikai napirendre.

 

Attól tartanak, hogy Berlin rájuk kényszeríti a hadkötelezettséget

2026 márciusának végén a Bundeswehr körülbelül 185 400 aktív szolgálatot teljesítő katonával rendelkezett, Németország katonai stratégiája azonban azt a célt tűzte ki, hogy a 2030-as évek közepére összesen 460 ezer katona álljon készenlétben, közülük kétszázezer tartalékosként.

A kötelező kérdőívek már megérkeztek a 18. életévüket betöltő fiatalokhoz, amelyekben arról kérdezik őket, érdekelné-e őket a katonai szolgálat. Hamarosan várhatóan megkezdődnek a kötelező fizikai alkalmassági vizsgálatok is a 18 éves férfiaknak.

Bela Breitner ifjúsági aktivista, az Iskolai sztrájk a sorkatonaság ellen mozgalom szóvivője szerint a jelenlegi törvény még nem jelenti a sorkatonaság teljes visszaállítását, ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy szélesebb körű kötelező szolgálatot vezessenek be, amennyiben nem sikerül elérni a toborzási célokat.

Elmondása szerint a kormány katonai bővítési tervei erősítik a fiatal németek félelmeit attól, hogy az ország egyre mélyebb militarizáció felé halad.
Rafael Loss biztonságpolitikai szakértő szerint Németország katonai ambícióit nem szabad pusztán szűken értelmezett nemzeti projektként kezelni, hanem egy szélesebb európai biztonsági struktúra részeként kell rájuk tekinteni.

Diáktüntetés a sorkatonaság ellen. Fotó: AFP

Breitner  másképp látja a helyzetet: azt mondta, hogy sok fiatal a sorkatonaságról szóló vitát egy szélesebb politikai irányváltás, a militarizáció erősödésének részeként értelmezi.

Ellenezzük a sorkatonaság fokozatos visszavezetését

– fogalmazott. Breitner szerint a mozgalom eddig három sztrájknapot szervezett, amelyek mindegyikén körülbelül ötvenezer ember vett részt.

A kormányunk nyíltan kijelenti, hogy 2029-re készen akar állni egy háborúra, és ez csak néhány intézkedés azok közül, amelyeket látunk

– mondta.

Nem gondoljuk, hogy ez olyan dolog lenne, ami a mi érdekeinket szolgálja.

Breitner úgy véli, a militarizáció elsősorban a hadiiparnak kedvez, miközben egyre nagyobb nyomást helyez a szociális szolgáltatásokra és az életszínvonalra.

Egy biztonságos ország olyan ország, amely békében él és az emberek életébe fektet be, nem pedig katonai struktúrákat bővít

 – mondta.

 

Franciaországban is nagy az elutasítottság

Amint arról beszámoltunk, rendkívül figyelmeztetéssel állt elő Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke. A tábornok szerint a nyugat-európai országoknak három-négy éven belül készen kell állniuk egy Oroszországgal való esetleges összecsapásra, és ezt a lakosság előtt sem lehet tovább elhallgatni. Szerinte a háború itt van a küszöbön.

El kell fogadnunk, hogy elveszíthetjük gyerekeinket, és gazdasági áldozatokat kell vállalnunk. Ha erre nem állunk készen, veszélyben vagyunk

 – fogalmazott a tábornok, akinek szavain felháborodtak a franciák, és kommentekben nyilvánították ki véleményüket. 

 

Heves érzelmek szabadultak el a tábornok kijelentése után

Őt fizetik (és jól fizetik) azért, hogy a vérét adja a nemzetnek. Nagyapám 1914 szeptemberében halt meg az Aisne-ban, még mielőtt a fia (az én apám) megszületett volna, akit 1939-ben Dunkirkben fogságba ejtettek, és 1945-ben tért vissza (köszönet az angoloknak). Az őseim sokat adtak. És mindez azért, hogy eljussunk a jelenlegi belpolitikai helyzethez

– fogalmazott Charlotte de Provance néven egy kommentelő. Hozzátette:

Szerencsére a nyolc unokám közül egy francia–magyar fiú van, aki nem adja a vérét Franciaországért! És egy tanács: koncentráljon az iszlamizmus kockázatára és ennek a vallásnak a túlkapásaira.

Háborúra készülve: Emmanuel Macron francia elnök és Fabien Mandon, a francia köztársasági elnök katonai vezérkari főnöke. Fotó: Anadolu

Franciaország már nem létezik. Feloldódott az Európai Unió olvasztótégelyében, ahol 27 különböző nyelv és kultúra keveredik egymással. Ráadásul ott vannak még a migránsok is, akiknek más értékrendjük van. Szóval nem tudom, mit fogunk védeni a fronton

– írta a cikkhez a Daniele06 nevű felhasználó.

 

Nem a háborúra, gyermekeink nem fognak meghalni a volt Szovjetunió országaiért, függetlenül attól, hogy azok az EU tagjai-e vagy sem

– írta később ugyanez a felhasználó. 

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)