Eseti jellegű tanácsadásért havonta 300 ezer forintos fizetést kap Lusztig Péter az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól (IRM) – értesült a Magyar Nemzet. A szaktárca válaszaiból nem derült ki, hogy a Zuschlag-perben az elsőrendű vádlott belügyi kapcsolataként emlegetett volt Baranya megyei rendőrfőkapitány az elmúlt években milyen munkát végzett el ezért a pénzért. Az IRM-nél csak annyit közöltek, hogy „többek között” a rendőrség és a határőrség integrációjának előkészítését és végrehajtását segítette, most pedig az új struktúra hatékony működéséhez járul hozzá. Lusztig 2006. július 1-jétől dolgozott a Belügyminisztériumban, majd az IRM-ben „munkatörvényes jogviszonyban foglalkoztatottként” (a BM-ben Lamperth Mónika főtanácsadójaként a tárca egyik legbefolyásosabb személyisége volt), majd 2007. február 1-jétől „a kabinet felügyelete alatt, eseti jelleggel rendészeti területtel összefüggő tanácsadóként”. Szerettük volna megtudni, hogy minisztériumi ténykedése idején milyen más juttatásokban és jutalmakban részesült, ám ezekre a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Az 1994 és 1998 között MSZP-s képviselőként szolgáló Lusztignak nincsen állandó irodája az IRM-ben, ám ha „feladatellátása igényli”, biztosítanak neki.
Bár a havi fix 300 ezer forint sem elhanyagolható jövedelem a mostani bizonytalan pénzügyi-gazdasági környezetben, a politikai pályafutását még az MSZMP-ben, „rendvédelmi” karrierjét az államszocialista rendszer III/I-es hírszerző csoportfőnökségén megalapozó Lusztig Péternek más forrásokból is van bevétele.
*
Az állami tulajdonban lévő Mecseki Erdészeti Zrt. igazgatósági, illetve a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (korábbi nevén BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt.) felügyelőbizottsági tagsága után is vihet haza pénzt. Bár bizonyíték természetesen nincs rá, Lusztig funkcióvállalása a köztulajdonú vállalatoknál aligha lehet független attól, hogy a tábornok egyben az MSZP befolyásos tagja, a nagy hatalmú baranyai szocialista lobbi ismert figurája.
A 2003-ban nyugállományú dandártábornokká előléptetett volt politikus azonban nem kizárólag a költségvetés alrendszereiből finanszírozza életét. Amellett, hogy egy pécsi ügyvédi iroda munkatársa, már 1993-ban beindította építőipari vállalkozását üzlettársaival. A Castrum-Pécs Kft. az elmúlt években szépen gyarapodott: az Opten céginformációs adatbázisából kiderül, hogy árbevételüket 2005 óta megduplázták, tavaly ez meghaladta a félmilliárd forintot. Ennek ellenére a vállalkozók nem sietnek rendezni az adóhatósággal szembeni hátralékaikat. Idén januárban és májusban is végrehajtási eljárást kezdeményezett a Castrum ellen a Baranya megyei APEH, amit azonban pár nap elteltével meg is szüntettek (vélhetően a cég rendezte adótartozásait).
Lusztig Péter érdeklődése a közügyek iránt, úgy tűnik, máig lankadatlan. A Heti Világgazdaság nemrég „Marakodás a Pannon Volánért” címmel számolt be róla, hogy a volt pécsi MSZP-s képviselő segítségével kívánják leváltani a társaság vezérigazgatóját, mert az nem szándékozik eladni a közlekedési társaság pécsi buszpályaudvarát, hogy ott más mellett szórakoztató- és bevásárlócentrumot létesítsenek.
A volt főrendőrrel sikerült kapcsolatba lépnünk, azonban kérdéseinkre nem kívánt reagálni. – Köszönöm, nem! – írta SMS-ben, miután megadtuk neki a lehetőséget, hogy álláspontját kifejtse.
Lusztig Péter neve egyébként a Kulcsár-üggyel összefüggésben is felmerült, tanúként ki is hallgatták. A tábornok korábbi élettársát pedig a Tribuszerné nevével fémjelzett piramisjátékban vádolták meg: Bathó Erzsébet könyvelőként vett részt a visszaélés-sorozatban.
Szemelvények a Zuschlag-perből: – Én a rendőrséget tudom fogni – mondta 2007 elején egy lehallgatott telefonbeszélgetésben Zuschlag János elsőrendű vádlott Őri Andrásnak, a per negyedrendű vádlottjának. Őrit ez nem teljesen nyugtatta meg, és arra kérte a volt MSZP-s képviselőt, hogy a biztonság kedvéért hívja fel Lusztig Pétert, hogy „tájékozódjon” az ügyben. – Csak azért mondom, hogy messzemenőkig ne érezze azt, hogy rendben van minden, mivel házkutatás is történt – mondta Őri András Zuschlagnak. A Kiskunhalasi Ügyészség feljelentésére a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon 2005-ben indult nyomozás, azonban a rendőrség két év alatt semmilyen eredményt nem produkált, és le akarták zárni az ügyet. Egy másik, szintén lehallgatott telefonbeszélgetésben Zuschlag azt mondta: „az együttműködés olyan alacsony volt a rendőrség részéről, hogy az ügyésznőnek már ba…a az agyát”. Később az ügyészség elvette az ügyet a rendőrségtől, a megyei kapitányt, Király Ferencet pedig leváltották. Egyébként Zuschlag telefonon beszélt Lusztiggal is, a hanganyagot hamarosan lejátsszák a bíróságon.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
