A költségek megugrásának évét írjuk

Budapesten 2009-ben egy átlagos, négytagú családnak legalább 42 ezer forinttal emelkednek az éves kiadásai. A fővárosi balliberális többség által elfogadott, esetenként a tervezett 3-4 százalékos infláció kétszeresét-háromszorosát meghaladó mértékű díjemelések összesítése szerint azonban az emberek költségeinek végösszege akár további 10-20 ezer forinttal is többre rúghat. Vidéken sem sokkal jobb a helyzet.

Ebben az évben is folytatódnak a drasztikus megszorítások, különösen Budapesten – írta lapunk tavaly ugyanilyenkor. A Demszky Gábor főpolgármester vezette Fővárosi Közgyűlés MSZP– SZDSZ-es többsége tavaly december 18-i döntése szerint ez a ténymegállapítás 2009-ben egy jottányit sem változott. Mint arról már többször is beszámoltunk, tegnaptól a legnagyobb mértékben, összesen 14,11 százalékkal a szemétszállítás díja emelkedett. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. számításai szerint egy átlagos, négytagú család havi nettó költségnövekedése 294 forint, ténylegesen 350 forintot meghaladó lesz. Például míg tavaly egy 110 literes tartály egyszeri ürítése – áfa nélkül – 482 forintba került, mára ezért 550 forintot kell fizetnünk. A hivatalos magyarázat szerint a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott hulladékgazdálkodási tervben foglaltak teljesítése csak az inflációt meghaladó díjemelés mellett valósítható meg.
Messze az infláció felett
Az állam tervezett idei pénzromlása „papíron” nem haladhatja meg a
3-4 százalékot, sőt egyes prognózisok szerint nem elérhetetlen cél a 3,1-3,2 százalékos infláció. Ennek több mint a duplájával, 7 százalékkal emelkedett mától a szakkifejezéssel folyékonyhulladék-szállításnak nevezett szennyvízszippantás díja, köbméterenként áfával együtt 124 forinttal. Utóbbi főként a külső kerületekben, a kertvárosokban, családi házas övezetekben élőket érinti. Az ivóvízért 8,4 százalékkal fizethetnek többet a budapestiek, ez a 2009. január 1-jétől bevezetendő havi 150 forintos alapdíjon felül köbméterenként 180,5 forint plusz áfát jelent, így a feltüntetett százalékos emelkedés valójában megközelíti a kilencet. Az alapszámításokhoz használt négytagú család esetében ez minden hónapban meghaladhatja a 300 forintos növekményt, bár a Fővárosi Vízművek Zrt. összeállítása szerint az alapdíj egy 30 lakásos társasházban lényegében családonként 5 forint többletkiadást jelent. A cég adatai szerint 2009-ben egy családi házban az átlagos havi vízdíj áfával együtt csaknem 7700 forint, egy társasházi lakásban közel 3000 forint lesz, míg egy egyedülálló nyugdíjas kiadása „alig éri el” az 550 forintot.
Bár a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. eredetileg 7,6 százalékos díjemelést javasolt, végül 9,9 százalékkal drágul a csatornahasználati díj. A városvezetés magyarázata szerint azért, mert a díjba már beépítették az ígéretek szerint 2010-re felépülő csepeli szennyvíztisztító fejlesztési költségét, így az egy főre jutó havi teher összege 118 forinttal nő.
A közgyűlés döntése alapján ugyancsak az infláció mértékét meghaladó módon emelkednek a kéményseprés díjai. A 7 százalékos fogyasztói emelés egyedi működő kéménynél darabonként 112 forintos, úgynevezett gyűjtőkéménynél 249 forintos többletet jelent. A szolgáltatást végző Főkétüsz Kft. felügyelőbizottsága korábban „a jogszabályi változásokból adódó többletfeladatokra” hivatkozva csaknem 9-10 százalékos növekedést akart elérni, információnk szerint ezt végül „politikai okokból” elvetették.
Nem csak élni drágább
Mint azt az elmúlt években is kiemeltük, Budapesten nemcsak az élet lesz egyre drágább, de lassan meghalni sem érdemes. A temetkezés átlagosan 6,7 százalékkal drágul. Bár a temetkezési kiadásoknak csak egy része közszolgáltatás, a többi „szabad áras tevékenység”, ha egy családban idén meghal valaki, a hátramaradottaknak például egy teljes körű kegyeleti szolgáltatással megrendelt, hagyományos földbe temetéskor 10 ezer forinttal kell többet fizetniük. A hamvasztás és a szórás 3-4 ezer forinttal lesz drágább, de a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. szerint mivel az említett temetkezési módok részaránya folyamatosan növekszik, az egyre dráguló energiaárak ellenére a halotthűtés naponta „mindössze 250 forinttal” emeli meg a költségeket, sőt a sírásás és a ravatalozás díjnövekedése az infláció alatt marad.
A távfűtés díjával a Fővárosi Közgyűlés nem is foglalkozott decemberi ülésén, azonban a város vezetői az elmúlt hetekben szenzációs, 8,5 százalékos árcsökkentést jelentettek be. – A Főtáv Zrt. és az energiaszállító cégek megállapodása, valamint a tényleges kiadások nem esnek egybe, a bejelentés tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy idén nem lesz áremelés – magyarázta lapunknak a Főpolgármesteri Hivatal egyik illetékese.
Közműdíj-emelési összeállításunkat csak azért zárjuk a BKV Zrt. tarifáinak hivatalosan 7,9, ténylegesen azonban 8,8 százalékos drágításával, mert a fővárosi koalíció belső háborúja miatt késve hozták meg a korábban eltervezett döntést, és a 270 forintról 290-re emelt jegyeket még nem tudták kinyomtatni. Így a budapesti tömegközlekedési járművekre érvényes jegyek minden típusa január 15-ig még a régi áron kapható.
Ugyanakkor mint azt megírtuk, a tegnaptól megszűnt 8200 forintos havi BKV-bérletet, illetve az eddig egyesítettnek nevezett, a Budapest közigazgatási határán belül a MÁV és a Volán járataira is érvényes, 9050 forintos bérletet felváltotta a 9000 forintos Budapest-bérlet.
Vidéken sem jobb a helyzet
Debrecenben a távhődíj-, illetve melegvíz-szolgáltatás díjtételei nem emelkednek, a mélygarázsokban parkoló személyautók viszont 33 százalékkal lesznek kénytelenek magasabb parkolási díjat fizetni óránként, mint tavaly – derül ki az önkormányzat hivatalos közleményéből. A felszíni parkolás is inflációt meghaladó mértékben drágul, kiemelt övezetben 6,6, a többi területen pedig 8,3 százalékkal kell többet fizetni. A szemétdíj 6,5, az ivóvíz- és a csatornadíj 6,3 százalékkal emelkedik a cívisvárosban, és ugyanennyit drágul a folyékonyhulladék-elszállítás is. Ugyanezzel a kulccsal emelik a kéményseprés, illetve a kegyeleti szolgáltatások árát is, míg a tömegközlekedésben tíz százalék körüli átlagos díjemeléssel kell számolni. Tanuló-, illetve nyugdíjas-villamos- és trolibérletekért 11,5 százalékkal kérnek többet, az elővételben vásárolt menetjegy pedig tíz százalékkal drágul. A Hajdú Volán – szemben a tavalyi húsz százalék közeli díjemelési terveivel idén beéri öt százalék körüli emelésekkel is.
Nyíregyházán Vinnai Győző, a Fidesz–KDNP frakcióvezetőjének tájékoztatása szerint már december elsején drasztikusan megemelték a távhődíjakat – azt követően, hogy év közben háromszor drágult a fűtés és a meleg víz díja, most 35,4 százalékos díjemelést tartott szükségesnek a közgyűlés. Az elképesztően magas kulcsot az előterjesztők azzal indokolták, hogy a távfűtéses lakásban élők mintegy hetven százaléka az állami támogatás miatt még így sem, vagy csak alig fizet többet 2009-ben, mint tavaly. Több mint duplájára emelkedik a szemétszállítás díja, a vízdíj viszont, „csak” átlagosan hét százalékkal nő. A csatornahasználat díja a lakosságnak 4 százalékkal drágul. A szemétszállításért 12 százalékkal kell többet fizetni.
Kaposvár kintlevőségekkel küzd
Tovább drágul az élet Kaposváron is, és félő, ezzel együtt tovább nő a közszolgáltatást végző cégek, jelesül a vízművek és a távhőszolgáltatók kintlévősége. A város önkormányzata november közepén döntött a távhő- és melegvíz-díj 4,8 százalékos emeléséről. Az előterjesztő 14,7 százalékos javaslata helyett azért csak ilyen kis mértékű az emelés, mert a hőszolgáltató veszteségét az önkormányzat 6,4 millió forinttal részben kompenzálja. Az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-tarifa hat százalékkal nő.
Az áremelések fájdalmasak a lakosság számára, ám a kaposvári önkormányzat helyzete sem egyszerű. – Nyolcvanötmillió forint volt november végén a távhő- és melegvíz-szolgáltatást végző Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. kintlévősége, tizenkétmillióval több, mint 2007-ben – tudtuk meg a cég igazgatójától. Komáromi Attila lapunknak elmondta: a szolgáltatásukat igénybe vevő 6850 kaposvári háztartás közül 1690 tartozik nekik kisebb-nagyobb összeggel, akár négy-ötszázezer forinttal. A szegények mellett olyan notórius tartozóik is vannak, akik a távfűtési vagy a pénzbeli szociális támogatást karácsonyiajándék-vásárlásra fordították, így az év végére újabb, jelentős kintlévőség-növekedéssel számolnak. Hat és fél millió forint volt november végén a vízművek nem fizető családokra eső kintlévősége, a kaposvári cégek ugyanakkor másfél millió forinttal tartoztak a vízszolgáltatónak. – Őket könnyebb jobb belátásra bírni, a szegényebb fogyasztókkal szemben viszont csak a vízművek költségvetésének terhére gyakorolható a humánum. Ift Miklós határozottan állítja: a gazdaság egésze romlásának tulajdonítható a helyi közszolgáltató cégek kintlévőségének drámai növekedése.
A kaposváriak számára az új esztendő mindössze két, az önkormányzat nagyvonalúságának tulajdonítható, közérzetjavító rendelkezés jelent örömet. A somogyi megyeszékhelyen a kommunális hulladék elszállításáért ez évben sem kell fizetni, a kismamák pedig térítés nélkül utazhatnak a városi buszokon. Merthogy nekik a közlekedési viteldíjak emelése másoknál is nagyobb is gondot jelentene.