Izrael a házikedvencekért aggódik

A Gázai övezet elleni izraeli offenzíva közel került ahhoz, hogy elérje a kitűzött célokat, de a hadművelet folytatódni fog – jelentette ki az izraeli miniszterelnök. A háborút Izrael bármikor befejezheti, amely a nemzetközi diplomáciai törekvésektől független, Olmert visszautasította a világszerte fellángoló tüntetések követelését, hogy azonnal függesszék fel a háborút. A hadműveletek várhatóan az eddigieknél is intenzívebbek lesznek, a háború új szakaszába lép, s a legrosszabbra most számíthatnak a gázaiak.

Arabok Gázáért. Az arab és iszlám államokban mindennaposak a tiltakozó felvonulások, de Sejk Abdul Azíz as-Sejk, a mekkai nagymecset főmuftija szerint ez semmit sem ér. „Pénzt átutalni és segélyt küldeni, ezek hasznos cselekedetek, de a tömegek és a tüntetések lármája haszontalanok” – hangoztatta, arra szólítva fel a szaúdiakat és a királyságban élő külföldieket, „adják oda, amit csak tudnak, hogy segíthessék palesztin testvéreiket”. Az Izrael által is elismert „mérsékelt” arab államok közül Jordánia uralkodója egyre aggodalmasabban nyilatkozik a háborúval kapcsolatban, miközben Egyiptom hasonló helyzetben van. A két ország attól tart, hogy a háború után újrakezdhetetlen lesz a békefolyamat, s mesterséges erőviszonyokat alakít ki Izrael a térségben. Ammánnak Izrael felajánlhatja a megcsonkított Ciszjordániát, amelylyel egyesülve létrejöhetne az új Transzjordánia, Egyiptom pedig megkaphatná a Gázai övezetet, ám ez egyik országnak sem lenne megfelelő. Az arab világ sajtója nincs tele Gázával, csak éppen annyira, amennyire a világ többi részén. Az arab újságok legnagyobb része saját országára koncentrál, s saját politikusaira hagyja a diplomáciát, amelyek közül Egyiptom foglalkozik legaktívabban a kérdéssel. Ryszard Kapuscinski írta, míg Izrael lakosságának száz százaléka részt vesz egy háborúban, az arabok közül csak azok, akiket közvetlenül érint a harc.

Nem szabad elvesztenünk az utolsó pillanatban azt, amit példátlan nemzeti erőfeszítés árán elértünk – figyelmeztetett Olmert a hagyományos vasárnapi kormányülésen, ezzel indokolva a harcok folytatását. Véleményével nincs egyedül, szinte az összes miniszter, valamint az izraeli lakosság nagy része is a háború pártján áll. Zeév Boim házépítésügyi miniszter a hadművelet kiszélesítését és a Philadelphia-folyosó megszállását javasolta az egyiptomi határon, hogy megakadályozzák a csempészetet a Gázai övezetbe, Joáv Galant tábornok, a hadműveletekért felelős katonai vezető pedig arra kérte a miniszterelnököt és a védelmi minisztert, hogy adjanak zöld jelzést a december 27-én kezdődött offenzíva harmadik szakaszának megkezdésére. Ehhez már mozgósított tartalékosok tízezreinek kellene menetparancsot kapniuk. „Soha vissza nem térő alkalom kínálkozik arra, hogy megoldjuk a gondot, amelyet a Hamász jelent. Ha nem ragadjuk meg, akkor történelmi lehetőséget szalasztunk el” – idézte a Jediót Ahronót izraeli lap a tábornokot. Az izraeli lapok arról is beszámoltak, hogy „védelmi tisztviselők” szerint a Hamász tegnap légvédelmi rakétákat lőtt ki vadászgépek ellen, ám nem sikerült eltalálni a célpontot. Az izraeli hadsereg által kiadott hír arra enged következtetni, hogy az iszlamista szervezet birtokába az eddiginél komolyabb rakéták kerültek, a megjelentetése pedig arra, hogy a hadsereg az eddiginél veszélyesebbnek kívánja feltüntetni a Hamászt. Tegnapig palesztin felmérés szerint 821 ember halt meg a háborúban.
A Háárec szerint a Hamász súlyos veszteségeket szenvedett, de tovább fog harcolni, így nem várható a háború közeli vége. A baloldali lap Amosz Jadlin vezérezredes nyilatkozatát adta közre, aki úgy vélte, a Hamász egyre kevesebb lőszerrel gazdálkodhat, és fontos harcosai is meghaltak, de semmiképp sem fogja feltenni a kezét. Ezt megerősítette Hálid Mesál, a szervezet politikai vezetője is, aki Damaszkuszból nyilatkozott az al-Dzsazírának. Mesál szerint addig szó sem lehet tűzszünetről, amíg Izrael az övezetet megszállva tartja, és folytatja a hadmozdulatokat. „Először fejezzék be a háborút, vonuljanak ki a területről, nyissák meg az összes átkelőt, s utána mi is tárgyalhatunk a tűzszünetről” – mondta a vezető, aki új intifádát akar a gázai események miatt.
A nagyvilág városaiban komoly tömegtüntetéseket tartottak a békéért, de ezeknek semmi hatása nem volt a háború menetére. A gázai harcok kirobbanása óta nem látott méretű, mintegy hatvanezres, helyenként összecsapásokba torkolló Izrael-ellenes megmozdulás volt szombaton Londonban; a rendőrök és a tiltakozók közül is sokan megsérültek. Egy nappal később az Izrael-párti zsidó közösség is gyűlést tartott, a Trafalgar téren a szervezők szerint húszezren voltak. A tervek szerint a különböző európai zsidó szervezetek a jövőben naponta tartanak majd Izrael-párti gyűléseket, hogy ellensúlyozzák az országot elítélő meneteket. Egyelőre azonban túlnyomó többségben a palesztinok oldalán állók vannak az utcákon. Németországban húszezren voltak egy duisburgi megmozduláson, de hasonló nagyságú tömeg jelent meg Európa és Ázsia több nagyvárosában is. Tel-Avivban tízezren gyűltek össze, főként a választásra készülő liberális Merec párt támogatói, valamint arab társaik a Hadas párttól. Izraelben azonban meglehetősen csekély a háború elutasítottsága, így a liberálisok tűzszünetre való felszólítása sem ér el mást, mint a Beitar Jerusalem focicsapat szurkolóinak össztüzét, miszerint a felvonulók „antiszemiták”, „árulók”, s halált kiáltottak minden arabra.
A Gázai övezet környékén élők továbbra is figyelik az eget, mivel a palesztin területről naponta érkeznek rakéták. Az izraeli földművelésügyi minisztérium úgy döntött, a rakéták általi károkozás olyan nagy a háziállatok körében, hogy pénzügyi segítséget nyújt a sérült kedvencek kezelésében. A minisztérium azt is tervezi, hogy a kóbor állatok orvosi kezelését is kifizeti. Az izraeli híroldalakon mindenütt a háborús propaganda látható. Adakozni lehet a hadseregnek, pizzát küldeni a katonáknak, vagy venni egy pólót, amelyen az izraeli véderő logója van. Ekkor ingyen küldenek mellé egy sapkát.