Megáll jövőre a világgazdaság

Jövőre az elmúlt hatvan év legsúlyosabb válságával néz szembe a világgazdaság – mutatják a legfrissebb előrejelzések, amelyek szerint hazánknak a versenytársakhoz képest sokkal védtelenebbül kell átvészelnie a minimum egyesztendős krízist. A magyar gazdaság jövőre 1,3-3 százalékkal zsugorodik, ám ha a válság tovább mélyül, a visszaesés még ennél is nagyobb mértékű lehet.

Recesszióba süllyed jövőre a teljes fejlett világ, ami először következik be a II. világháború óta – derül ki az elmúlt hetekben napvilágot látott előrejelzésekből, amelyek azt mutatják: 2009-ben az Egyesült Államok, az eurózóna és Japán gazdasága egyaránt zsugorodni fog. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenleg érvényes prognózisa a fejlett gazdaságok teljesítményének 0,3 százalékos csökkenésével számol, ám a szervezet képviselői már jelezték, előrejelzésüket ismét rontani fogják. A teljes világgazdaság – a tavalyi 5 és az idei évre várt 3,7 százalék után – jövőre mindössze 0,9 százalékkal bővül, legalábbis a Világbank friss előrejelzése szerint, ami szinte teljes leállást jelent. Ráadásul ez az adat mutatja, hogy a válság nemcsak Észak-Amerikát és Nyugat-Európát érte utol, hanem a közép- és kelet-európai országokat, Oroszországot és Latin-Amerikát is. Egyes elemző intézetek a világgazdaság teljes öszszeomlását sem zárják ki, a legkritikusabb időszak a pesszimista prognózisok szerint nyolc hónap múlva következhet be. Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza e hónap elején arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság az elmúlt 60 év legsúlyosabb válságával néz szembe, miután az elmúlt két hónapban az egész világon megszűnt a bizalom. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója ráadásul elégtelennek nevezte az eddig meghirdetett gazdaságélénkítő csomagokat, köztük az EU programját. A kilábalás eközben egyre távolabbra tolódik, gazdaságkutatók pillanatnyilag a jövő év végére, illetve 2010 első felére jósolják a fellendülés kezdetét.
A nemzetközi válság hatására az új uniós tagállamok gazdasági növekedése is jelentősen lelassul: miközben a régió idén átlagosan 4,5-5 százalék körüli növekedést produkál, jövőre átlagosan kétszázalékos dinamika várható. Ám míg versenytársainknál a 2 és 3 százalék közötti növekedés stabil és jó szerkezetű marad, hazánkat a válság különösen erősen sújtja, elsősorban a rossz egyensúlyi mutatók és az alacsony bizalmi tőke miatt. Védtelenségünket a Kopint–Tárki Zrt. egyrészt az államháztartás bizonytalan helyzetével, valamint az óriási költekezési szinttel magyarázza. A nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas állami kiadások fedezetét az egyre gyengébb teljesítményt nyújtó reálgazdaság adóbefizetéseiből kell előteremteni – mutatnak rá az intézet kutatói, akik szerint mindez egy lefelé tartó spirálba viszi az országot. A vállalatok és a lakosság eladósodása devizában ugyancsak kockázatosabb országgá tesz minket, ahogyan az elmúlt évek gazdaságpolitikája nyomán kialakult hitelvesztés is.
Jövőre valamennyi hazai kutatóintézet gazdaságunk zsugorodására számít, a visszaesés ráadásul mindegyikük szerint nagyobb mértékű lesz a legfrissebb konvergenciaprogram által ígért 0,9 százaléknál. Az Ecostat és a Kopint–Tárki jelenleg 1,3 százalékos GDP-csökkenéssel kalkulál, míg a GKI szerint a gazdaság teljesítménye jövőre 2,5 százalékkal lesz kevesebb, mint idén. Ennél is pesszimistább előrejelzést adtak ki londoni elemzőcégek, akik szerint a magyar gazdaság 2009-ben 3 százalékkal zsugorodhat. Abban valamennyi gazdaságkutató egyetért, hogy ha az euróövezet gazdasága a jelenleg vártnál is rosszabbul teljesít, és a járműipar és az elektronikai szektor is mélyebb recesszióba süllyed, akkor a magyar GDP ennél nagyobb mértékben is visszaeshet. A jelenleg érvényes forgatókönyvek az ipari termelés 0,5-4 százalékos csökkenését határozzák meg jövőre a kedvezőtlen nemzetközi és hazai környezet miatt. Ez az oka annak is, hogy az építőipar mélyrepülése tovább tart, s hogy a mezőgazdaságra is súlyos nehézségek várnak. Ez utóbbinál – átlagos időjárás mellett – 10-15 százalékos visszaesést prognosztizálnak a kutatók. A gazdaság szinte egyetlen motorját jelentő export a zsugorodó kereslet nyomán jövőre teljesen leáll: az előrejelzések egyszázalékos visszaesést, illetve stagnálást jósolnak.
A jövő év kritikus pontját jelenti még a jövedelmek és a foglalkoztatás alakulása. A keresetek 1-2,5 százalékkal érhetnek kevesebbet, mint idén, a foglalkoztatottak száma pedig 2,5 százalékkal csökkenhet. Az elbocsátások nyomán 8,6-9,5 százalék körüli szintre ugorhat fel a munkanélküliségi ráta, miközben a szegényebb vidékeken a munka nélkül élők helyzete várhatóan tovább romlik.