Napirenden a kettős állampolgárság

Magyarország schengeni csatlakozása óta a vajdasági magyarok továbbra is áttelepülés nélkül megszerezhető kettős állampolgárságot szeretnének – nyilatkozta lapunknak Semjén Zsolt KDNP-elnök, aki egyéves előkészítő munka után elmondta: februárban, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetekor az ügyben ötpárti tárgyalásokat kezdeményeznek.

Több mint egy éve uniós polgár a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó része, ám a kárpátaljai és a délvidéki magyarok nagy részének mozgásszabadsága, illetve utazási lehetőségei továbbra is komoly akadályokba ütköznek. Az ukrán jogszabályok – főként az országban élő több mint tízmilliónyi orosz miatt – egyelőre ugyan kizárják a kettős állampolgárságot, de a kárpátaljaiak esetében a magyarigazolvány kiváltása nyomán könnyebben elérhető magyar vízum és a kishatárforgalom egyelőre elfogadható megoldást jelent. Ugyanakkor vajdasági nemzettársaink számára ez utóbbi – például településszerkezetük miatt – nemkívánatos, miközben anyaországi állampolgárságuknak lényegi akadálya nincs, hiszen a szerb vezetés sem utasítja el.
– Nem mondtunk le arról, hogy előbb-utóbb az összes határon túli nemzettársunk magyar állampolgár lehessen, ám a vajdaságiaknak egzisztenciális szempontból sürgősen szükségük lenne erre, ami meg is oldható – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Semjén Zsolt. A kereszténydemokrata elnök felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlés pártjai közül egyedül az SZDSZ utasította el mereven eddig is a délvidékiek kettős állampolgárságát, a szocialisták viszont – információi szerint – belemennének a kérdés rendezésébe. – Némi akadályt jelentett az ügyben, hogy Göncz Kinga külügyminiszter arra hivatkozott, hogy az Európai Unióban mindez kivitelezhetetlen, ám Surján László EP-képviselőnk több hónapos vizsgálódás, illetve egyeztetés után arra jutott, hogy semmilyen uniós jogi akadálya nincs annak, hogy a Szerbia területén élő nemzettársaink magyar állampolgárságot szerezzenek – hallhattuk Semjén Zsolttól.
Surján László lapunkkal közölte: „hazugság minden olyan állítás, hogy az uniónak állampolgársági ügyekben egyáltalán véleménye lenne, hiszen ez a tagállamok belső ügye”. Az EP-képviselő hozzáfűzte: léteznek azért általános demokratikus elvek, ilyen például a diszkrimináció tilalma, tehát problémát jelenthet nemzetiségi hovatartozás alapján durván megtagadni valakitől valamely állampolgárságot.
– Úgy vélem, hogy azok a szerb nemzetiségű vajdasági polgárok, akiknek a felmenőik bizonyíthatóan a Magyar Királyságban éltek, egyénileg kérelmezhetnék a magyar állampolgárságot – hangsúlyozta Surján.
Szili Katalin szocialista házelnök egy évvel ezelőtt érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: „A vajdasági magyarok kettős állampolgárságának nem lehet akadálya, ezt meg szeretném konzultálni az Országgyűlésben.” Szabó Vilmos, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke érdeklődésünkre pedig korábban úgy fogalmazott: a kormányoldal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a szerbiai magyarok egyéni kérelem alapján kettős állampolgárok lehessenek.