Szórja a pénzt a kormány

Ismét a pénzszórást részesíti előnyben a kormány az adócsökkentés, illetve az államadósság mérséklése helyett – legalábbis ezt mutatják a kabinet decemberi döntései. A spórolásra pedig nagy szükség lenne: hazánk adósságának kamatai – messze felülmúlva többi versenytársunkat – az idén már a GDP 4,2 százalékát emésztik fel, jövőre pedig még ennél is nagyobb lesz a teher.

Jelentős mértékű költekezésbe kezdett a kormány ebben a hónapban, jóllehet az elmúlt hetekben szétosztogatott 200 milliárd forintnak az államháztartási hiány csökkentését, ezen keresztül pedig hazánk finanszírozási igényének mérséklését kellett volna szolgálnia.
A deficit – amely hosszú évek óta először nem a legmagasabb, csak a második legnagyobb a 27 tagú Európai Unióban – további lefaragására óriási szüksége lenne hazánknak: az államadósság után fizetendő kamatok az idén 1141 milliárd forintot visznek el, ami a GDP 4,2 százalékának felel meg.
*
Jövőre ez a ráta még magasabb lesz, hiszen a 2009-es büdzsé már 1200 milliárd forintos kamatteherrel számol. Versenytársainknak a gazdaságuk által megtermelt javak egy-két százalékát kell kamatokra fordítaniuk, miután eladósodottságuk jóval alacsonyabb hazánkénál. Költségvetési fegyelemmel s az év utolsó heteiben meghozott döntések nélkül az államháztartás hiánya az idén a GDP három százaléka alá süllyedhetett volna – ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank és számos elemző központ kalkulációja is. Ám a deficit várhatóan a pénzügyi tárca terveinek megfelelően alakul majd, s a GDP 3,4 százaléka lesz, miután a kabinet ebben a hónapban 78 milliárd forintot szabadított fel a központi tartalékokból azért, hogy a minisztériumok kedvükre költekezhessenek. A meglódult költekezési kedvet jelzi, hogy a pénzügyi tárca előrejelzése szerint decemberben a költségvetési szervek kiadásai elérik a 667 milliárd forintot, miközben az év többi hónapjában ennél sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésükre. A költségvetési intézmények fenntartása ebben az évben összesen 4015 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
A fegyelem hiányát mutatja a veszteséges állami vállalatok ismételt megsegítése is. December közepén jelentette be a kabinet a BKV tízmilliárd forintnyi támogatását a büdzséből, a MÁV-Startnak pedig 47 milliárd forintos mentőövet dobtak – szintén a költségvetés terhére. Utóbbi segítségről novemberben a pénzügyi tárca még azt állította, hogy csupán ideiglenes lesz, mert ha beérkezik a MÁV Cargo eladásából származó 102 milliárd forint, a büdzsé visszaveszi majd e rendkívüli apanázst. Ma erről már szó sincs, a 47 milliárd forinton felül a MÁV-nál marad ugyanis a vételár teljes egésze. A vasúttársaság megsegítése korántsem egyedi eset: a céget tavaly csak a költségvetési támogatás megháromszorozásával sikerült életben tartani. Az elmúlt 17 évben a MÁV csaknem 1700 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott, ám az állami apanázsból nem jutott a hibák kijavítására, hiszen a vasúttársaságnál vizsgálódó Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendre ugyanazokat a hiányosságokat találta. A kritikák leggyakrabban a drága hitelfelvételeket érték: a MÁV-ot időnként 40 százalékos kamatra felvett kölcsönökkel finanszírozták, hogy fennmaradjon a pazarló struktúra.
A decemberi lépések a jövő évi büdzsét sem kímélték. A közszolgálati szakszervezetekkel kötött kormányzati megállapodás 119 milliárd forint kompenzációt határozott meg a költségvetés kontójára. Az intézkedés egyik fedezetét az a költségvetési tartalék adja, amelyről az ÁSZ és az elemző intézetek már megállapították: összege a kabinet által tervezettnél nagyobb gazdasági visszaesés esetén nem lesz elég.