Folytatódik a digitális táblák ügyében négy éve indult, és azóta egyre abszurdabbá váló szappanopera. Nyolc hónapnyi várakozás és alkudozás után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) érvénytelenítette a digitális taneszközök beszerzésére irányuló tendert, ami azt jelenti, hogy most épp olyan messze vagyunk az oktatás digitalizálásától, mint amikor négy évvel ezelőtt Magyar Bálint neoliberális oktatási miniszter először megosztotta a nyilvánossággal nagy ívű tervét.
Horváth Ádám, az NFÜ szakértője a napokban jelentette be, hogy érvénytelen ajánlatot adott be mindkét versenyző, az IBM és a HP magyarországi leányvállalata is. A szervezet indoklása szerint nettó 19,2 milliárd forint állt rendelkezésre a beruházáshoz, a HP ennek közel másfélszereséért vállalta volna a szállítást. Az IBM belül maradt a limiten, de bevont volna a teljesítésbe tíz százaléknál nagyobb arányban két olyan alvállalkozót – a Synergont és az Albacompot –, amelyeket a versenytanács korábban kartellezésért elmarasztalt, ez pedig kizáró ok.
Alkudozások
A szakértő szerint a bajok a második körben kezdődtek, amikor az árat és a műszaki tartalmat kellett meghatározni. Először mindkét ajánlattevő negyvenmilliárd forint körüli ajánlatot tett a táblák beszerzésére, közel kétszer annyit, mint amennyi az NFÜ-nek volt. A magas árat indokolták, hogy az anyavállalataik pénzügyi szakértői 400 forintos eurót javasoltak árfolyamként beállítani. (Ez jól mutatja Magyarország gazdasági stabilitásának külföldi megítélését.) Az árat tovább srófolta, hogy a győztesnek 180 napig magának kell finanszíroznia a beszerzést, az NFÜ csak fél évvel a teljesítés után hajlandó fizetni. A tárgyalások idején épp leállt a hitelezés a világgazdaságban, így nem, vagy csak nagyon magas kamatú kölcsönhöz tudtak volna jutni a beszállítók. Az NFÜ eldicsekedett azzal, hogy az IBM hosszú alkudozás után csökkentette az árat 19 milliárd forintra. Ebben egy középkategóriás laptop – programokkal, oktatással és három év garanciával – 115 ezer, míg egy interaktív tábla 360 ezer forintba kerülne.
Titkolózik az NFÜ
Az NFÜ magatartása több szempontból is érthetetlen. Az Albacompot és a Synergont korábban valóban megbüntették kartellezésért, mert évekkel ezelőtt a Paksi Atomerőmű ügyfélszolgálati rendszerének kialakítására kiírt tender során összejátszottak, áraikat egymáshoz hangolták. Nem világos azonban, hogy ha a két alvállalkozó miatt mindenképpen ki kellett zárni az IBM-et, akkor miért tárgyaltak és alkudoztak velük tovább ahelyett, hogy az egyedül érvényesen pályázó HP tarifáit próbálták volna lejjebb srófolni.
Lapunk arról érdeklődött az NFÜ-nél, mennyiért szerezte volna be a HP a digitális táblákat, amire azt a választ kaptuk, hogy kérdezzük meg őket. Ez több mint érdekes annak fényében, hogy az érvénytelenül pályázó IBM árait az NFÜ kürtölte világgá. Tudni szerettük volna azt is, az új kiírásban könnyítenek-e a pályázati feltételeken annak érdekében, hogy a pályázók csökkenteni tudják az áraikat, például eltörlik-e a 180 napos előfinanszírozást, ami magas kamatú hitelfelvételre kényszeríti a beszállítókat. Az NFÜ azonban nem változtat a kiíráson. Szerintük a cégek előfinanszírozására az „eljárás sajátossága, illetve a jól teljesítés és ellenőrizhetőség garanciája miatt” van szükség. A teljesítés sok esetben többlépcsős, hiszen a kedvezményezett a fenntartó önkormányzat, amelynek általában több iskolája vagy tagintézménye is van, így a táblákat nem egyszerre szerelik be mindenhova. A teljesítés az utolsó eszköz felszerelésével megy végbe, csak ezt követően adják ki a teljesítési igazolást. Ezután lehet benyújtani a számlát, a kifizetés folyamata pedig legalább két hónap, így az első beszerelés és a tényleges kifizetés között könnyen eltelhet fél év. Megkérdeztük, mikor írják ki az új pályázatot, ám az NFÜ erre sem adott konkrét választ, ugyanakkor szakértőjük azt ígérte: szeptemberre megérkeznek a táblák az iskolába. Kérdés, ha eddig kilenc hónap sem volt elegendő érvényes tender lebonyolítására, akkor hogyan akarják röpke fél év alatt lezavarni a közbeszerzést és elvégeztetni a több tízezer eszköz kiszállítását és beszerelését.
Forráshiányra gyanakodnak
A Fidesz szerint erős a gyanú, hogy nem a pályázók, hanem egyszerűen a kormányzati forráshiány az oka annak, hogy eredménytelen lett a tender, és lényegében remény sincs arra, hogy a 2008-ra ígért eszközöket legalább 2009-ben megkapják az iskolák. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: a tender érvénytelenítése komoly gondot jelent az iskoláknak, hiszen a pályázat nem- csak a digitális táblák vásárlását tartalmazta, hanem például vakbarát taneszközök beszerzését is. Mivel az iskolákat már egy éve megpályáztatták az informatikai eszközökre, és a nyerteseknek azt ígérték, hamarosan megkapják azokat, az intézmények más pályázatokon nem próbáltak ilyeneket beszerezni. Ehhez képest a procedúra elhúzódása miatt majd egy éve nem jutnak hozzá a szükséges eszközökhöz, és egyelőre megtippelni se lehet, mennyi idő múlva kapják meg azokat. Emlékezetes: furcsa módon az iskolákat még azelőtt megpályáztatták a digitális táblákra, mielőtt kiírták volna a beszállításra a pályázatot, és az intézményeket nyáron ki is értesítették arról, nyertek-e. Azt, hogy pontosan milyen eszközt és hány darabot kap az iskola, csak a győztes pályázat kihirdetése után válik nyilvánvalóvá, hiszen akkor derül ki, mire futja a keretösszegből.
Magyar Bálint 2005-ben ígérte meg először, hogy a jövőben negyvenezer tantermet szerelnek fel csodatáblákkal. Az azóta eltelt négy évben szinte minden hónapban újabb ígéretek hangzottak el arról, mikor valósul meg a beruházás, ám eddig valamennyi kormányzati eskü hamisnak bizonyult.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
