Gyurcsány: Részletkérdés, ki a miniszterelnök. Ha a parlamenti pártok meg tudnak állapodni abban, mit csináljunk másként közösen, hogyan alakítsuk át az országot, akkor könnyű lesz megállapodni, hogy milyen legyen a kormányzati összetétel – reagált lapunknak a miniszterelnöki posztra vonatkozó kérdésére tegnapi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. A Magyar Nemzet a kormányfőnek – annak kapcsán, hogy folyton a pártok összefogásának szükségességéről beszél – azt vetette fel: mit szólna ahhoz, ha bármely ellenzéki párt konstruktív bizalmatlansági indítvány nyomán ötpárti háttérrel szándékozna jelölni egy szakértői kormányt, akár egy széles körben elismert technokratával az élen. (Zs. Cs.)
A gazdasági válság okait és lehetséges következményeit taglaló, ám konkrétumokról szót nem ejtő, csaknem egy óra hosszúságú beszédében Gyurcsány – kétharmad-háromnegyed részben – a világgazdasági válságot jelölte meg az ország nehéz helyzetének előidézőjeként. Belpolitikai bajokat is említett: elsősorban azt, hogy a rendszerváltás utáni első évtized reformlendülete az ezredforduló tájékán alábbhagyott, a végül mégis elkezdett reformokat viszont az ellenzék nem engedte kiteljesedni. A közeljövőre nézve a munkára rakódó közterhek lefaragásáról beszélt: állítása szerint a kormány szándéka az, hogy egy egyszeri, jelentős mértékű személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási járulékcsökkentéssel vonzóbbá tegyék a munkavállalást.
A kormányfő szerint Magyarországon az az uralkodó norma, az emberek inkább választják a szociális ellátást (segélyeket), mint hogy jövedelmükhöz munkával jussanak hozzá. Hogy pontosan kikre gondolt, azt nem említette, mindenesetre a segélyek megkurtításáról, kifizetésük feltételekhez kötéséről nem beszélt. Arról viszont igen, hogy a kormány megemelné a családi pótlékot, de azt megadóztatná.
A miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy a kormány el kívánja törölni a vállalatokat és a magánszemélyeket terhelő különadót. Később ugyanezen adónemekkel kapcsolatban nem eltörlésről, hanem már csak csökkentésről beszélt. A munkajövedelmekhez kapcsolódó „adóátmozgatás” mértékét Gyurcsány ezermilliárd forintra becsülte, amelynek forrását az általános forgalmi adó (áfa) emelése, az egységes vagyonadó bevezetése, valamint az adókedvezmények szűkítése jelenthetné. Ezenkívül a kormányfő ismét elővette a takarékosabb állam megteremtését célzó, eddig már többször bejelentett elképzeléseit. Megkurtítaná az önkormányzatok és képviselők számát, kisebb parlamentet szeretne, valamint szigorúbb képviselői költségtérítést vezetne be.
Menetrend szeptemberben
Gyurcsány Ferenc később, viszonválaszában hangot adott azon elképzelésnek, miszerint az euró bevezetéséhez szeptemberig el kellene fogadni egy programot, egy menetrendet, ami elvezethet minket a közös európai valutához. Ugyanakkor elismerte: a válság miatt módosított költségvetésre van szükség, ahogy Európa más országaiban is.
Gyurcsány délutáni sajtótájékoztatóján sem árulta el, hogy az általa délelőtt emlegetett ezermilliárdos adócsökkentést ellentételező adóemelések, illetve új adó bevezetése és a kiadáslefaragás hogyan oszlanak meg. Annyit közölt: három-négy év alatt összességében
3-5 százalékponttal tervezik lejjebb vinni a kiadási szintet a GDP arányában, évente tehát körülbelül 1 százalékponttal lehet a kiadást csökkenteni, ami körülbelül 300 milliárdos spórolást jelent. Az adórendszert tekintve a mentességek, kedvezmények körének jelentős szűkítése pár száz milliárd forintos bevételt hozhat.
– A miniszterelnök szavaiból nem derült ki semmi, továbbra sem tudjuk, hogyan lábalunk ki a válságból – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője reagálásában kifejtette: a parlament nem gyarapodott hasznos információval, a meghívott vendégeket, közéleti személyiségeket ismét biodíszletnek használta Gyurcsány Ferenc. A kormányfőhöz fordulva feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy amióta ön a miniszterelnök, azóta sikertelen a magyar gazdaság? Felidézte, hogy az idén a gazdasági növekedés helyett 3 százalékos lesz a recesszió, amely egész Európában és a térségünkben egyedülálló. Gazdasági hanyatlás és magas államadósság, ez Gyurcsány Ferenc munkájának gyümölcse. A gazdasági válság Magyarországot döntötte le a lábáról legjobban – tette hozzá Navracsics, majd megjegyezte: a kormányfőnek a választópolgárokkal kellene szembenéznie, és támogatnia kellene az új választások kiírását. Egyben reményét fejezte ki, jövőre nem azt mondja majd Gyurcsány Ferenc, hogy most sem lehet választásokat tartani, mert nem indult be a gazdasági növekedés, és egy életfogytiglani miniszterelnökség következik.
A legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője felidézte, hogy 2004-ben még azt hirdette a miniszterelnök, hogy majd 2008-ban bevezethető lesz nálunk az euró. Hol van az euró? – kérdezte Navracsics Tibor, majd meg is válaszolta: Párkányban, Kassán, Ljubljanában és Mariborban. Azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök az elmúlt napokban és hetekben az adócsökkentésről összevissza beszélt, a fideszes politikus úgy fogalmazott, Gyurcsány Ferenc páros napokon nem látja értelmét az adócsökkentésnek, páratlan napokon viszont látja. Lehet, hogy éppen ezért tűzték ki az ülést január 29-re – mondta ironikusan Navracsics Tibor. Ismét a miniszterelnökhöz fordulva azt mondta: ön alkalmatlan arra, hogy kivezesse a válságból Magyarországot, erről győzött meg az ötéves tevékenysége. Nézzen a választók szemébe, és nyugodtan kockáztasson meg egy választást – javasolta a kormányfőnek.
A sokadik csomag jön
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke arról beszélt tegnap, hogy a kormánynak fogalma sincs, mit kellene tenni a válság mélyülésének elkerülése érdekében. A politikus szerint az már biztos, hogy pótköltségvetésre lesz szükség, mert mint közölte: erre utalt Gyurcsány Ferenc is. Megjegyezte, hogy bár konkrétumokról nem beszélt a miniszterelnök, az kiderült, hogy a sokadik Gyurcsány-csomag kidolgozását készíti elő a kabinet. Csak tegnap, amíg Gyurcsány Ferenc a parlamentben beszélt, 400 fővel lett több a munkanélküliek száma – tette hozzá. A Fidesz programjáról szólva Varga úgy vélekedett, annak első pontja, hogy távozzon a kormány, a második az elengedhetetlen, radikális (1200-1300 milliárdos) adó- és járulékcsökkentés, a harmadik a munkahelyteremtő intézkedések bevezetése, a negyedik pedig a felesleges állami kiadások befagyasztása. Soltész Miklós KDNP-s képviselőhöz hasonlóan a Fidesz alelnöke is úgy vélte, a miniszterelnök által elmondottak alapján megint a középosztály, illetve az átlagjövedelmű családok járhatnak rosszul.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a nemzet előtt álló feladat kettős, meg kell védeni a munkahelyeket, s fel kell készülni a válság utáni időszakra, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági modell korrekciójával járhat.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke lényegében megdicsérte Gyurcsány Ferencet, hiszen arról beszélt, hogy bár továbbra sem ismerik a konkrét javaslatokat, a miniszterelnök által elmondottak összhangban vannak a szabad demokraták elképzeléseivel. Érvényesülhet a rászorultsági elv és az adócsökkentés is. Fodor Gábor úgy fogalmazott: zene volt füleinknek, amiről Gyurcsány beszélt. A pártelnök meglepő módon egy olyan megállapodás megkötésére kérte fel az öt parlamenti pártot, amelyben rögzítenék többek között az euró bevezetésének céldátumát, a szociálpolitika reformját, a pártfinanszírozás átalakítását és az ügynökkérdés rendezését. A Fideszt arra szólította fel: adja fel az új választásokat követelő politikáját.
Pénz csak rászorulóknak
Dávid Ibolya, az MDF elnöke reagálásában közölte: a gazdasági szereplők, ahogy az MDF is, komplett válságkezelő programot fogalmazott meg, ám úgy tűnik, a kormány ezekből nem jól szemezgetett. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője értetlenségének adott hangot, hogy miért kellett egy világgazdasági válság ahhoz, hogy kimondjuk: azok jussanak támogatáshoz az állam pénzéből, akik valóban rászorulnak. Kóka amúgy az állami költségek radikális csökkentését javasolta. Veres János pénzügyminiszter szerint december óta sokkal roszszabb exportbevételekkel és növekedési feltételekkel kell számolnia az országnak. – Minden önkormányzatnak magának kell megtalálni a legjobb válaszokat a válságra; a rendszerben lévő ésszerűtlenségeket fel kell számolni – közölte Gyenesei István önkormányzati miniszter.
Nem a parlament feloszlatására. Ahogy várható volt, az Országgyűlés rendkívüli ülésének elején újra összeállt a régi koalíció, a kisebbségi MSZP és az SZDSZ nem vette sürgősséggel tárgysorozatba a Fidesz indítványát, amely a parlament márciusi feloszlatását és az európai parlamentivel egy időben tartandó új választásokat célozta meg. A szavazásnál többen is hiányoztak, méghozzá minden frakcióból akadtak olyan képviselők, akik nem nyomtak gombot, az MSZP-ből – a tartósan betegeket és az ülésvezető házelnököt leszámítva – öten, a Fideszből heten, az SZDSZ-ből hárman, az MDF-ből és a függetlenek közül ketten-ketten, míg a KDNP-ből egy személy.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!