Kiszorult az ETA. A baszk radikális baloldal harminc év után először nem vehetett részt a tartományi választásokon, mert betiltották három pártjukat is. A Baszkföld függetlenségéért küzdő Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű szakadár szervezet politikai csalásnak tartotta az így tartott választásokat, az egyik hozzá közel álló párt pedig érvénytelen szavazásra szólította híveit: az így vagy üresen leadott cédulák aránya csaknem tíz százalék. (S. T.)
A vasárnapi baszkföldi és galíciai tartományi választások eredményei azokat igazolták, akik váratlan fejleményeket jósoltak. Galíciában a jobboldal biztosan nyert (az összes szavazat 47 százalékával, azaz 39 képviselői hellyel a 75 tagú autonóm parlamentben), és Mariano Rajoy, a spanyol Néppárt (PP) elnöke négy év után viszszavette a hagyományosan jobboldali tartományt. A baszkföldi eredmények alapján pedig az következhet be, amitől a nacionalisták leginkább tartanak: nagyon valószínű, hogy hiába szerezték a legtöbb szavazatot, egyedül nem tudnak kormányt alakítani, és 29 év után kikerülhetnek a hatalomból. Juan José Ibarretxe tartományi miniszterelnök mérsékelt baszk nacionalista pártja (PNV) ugyanis 30 képviselőt küldhet a szintén 75 tagú parlamentbe, de ha minden potenciális szövetségese igent mond, akkor is csak 37 képviselője lehet, akárcsak a helyi néppártnak és a szocialistáknak (PSE). A mérleg nyelve az egy mandátumot szerző, új alapítású és nem nacionalista, hanem balközép Egység, Haladás és Demokrácia (UPyD) párt, amely eldöntheti, melyik koalíciót választja. Közismert tény azonban, hogy a pártalapító és volt szocialista képviselőnő, Rosa Díez nem szívleli a nacionalistákat. Ezért elég biztosnak tűnik, hogy a baszkföldi nagykoalíció mellett dönt. Ettől tartottak a tavalyi általános választásokon a kis baloldali és nacionalista pártok is, és már akkor felismerték a veszélyt, adott esetben a nacionalisták ellen nemcsak Madridban, hanem máshol is nagykoalíciót is alakíthatnak.
