Befolyásolhatatlan a forintárfolyam

Már kora reggel zuhanásba fogott tegnap a forint árfolyama, és bár lapzártára némileg visszaerősödött, egyre kézzelfoghatóbb közelségbe került a 320 forintos euró. Hogy ez milyen hatással lehet a devizahitelesek pénztárcájára, az közismert. Az már kevésbé, hogy az uniós beruházások pályázóit is elrettentheti a hektikus ármozgás.

Újabb történelmi mélypontra, 317,45-os szintre gyengült a forint az euróval szemben tegnap hajnalban, s bár lapzártánk idején már csak 314 forintot kértek egy euróért, az árfolyam a nap jelentős részében 316 forint környékén mozgott. A hazai fizetőeszköz értékvesztése az eddigi gyengülési hullámoktól eltérő volt, mert a forint ezúttal a szokásos araszolgatást kihagyva szinte szabadesésben érte el a 317-es határt. Elemzők szerint negatívan hatottak a kelet-európai régió teljes bankrendszerével kapcsolatos bizonytalanságok, valamint az, hogy Magyarország megítélése sokkal kedvezőtlenebb a régióhoz képest. Ezt mutatja, hogy míg az utóbbi egy hétben a forint hat százalékot veszített értékéből, addig a lengyel zloty 1,3, a cseh korona pedig 0,7 százalékot esett. Lapunknak nyilatkozó elemzők kiemelik, hogy a hazai fizetőeszköz egy hónap leforgása alatt 30 százalékot gyengült, ami csak részben tudható be a régiós devizák iránti bizalom elvesztésének.
A forint mélyrepülésével párhuzamosan újabb csúcspontra emelkedett a magyar adósság törlesztési kockázatára kötött ügyletek ára, vagyis a hazai államcsődfélelmek további növekedtek. Az MKB Bank elemzői szerint különösen aggasztó, hogy a tegnapi forintgyengülésre jelentős kilengéssel került sor, vagyis a forint nagyon rövid idő alatt gyengült 10 egységet. – Az újabb leminősítések veszélye és az ország problémáinak fókuszba kerülése is hozzájárulhattak a gyengüléshez, de a hét végi sikertelen uniós csúcs után tartani lehetett ettől – fogalmaz a bank kommentárja. Az MKB Bank elemzői a gyengülés kockázatát tartják nagyobbnak, a globális pénzügyi környezet javulására ugyanis most nem sok esély mutatkozik. Meglátásuk szerint egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik egy újabb kamatemelés. Más elemzők szerint is további gyengülésre lehet számítani, és a forint akár 320 forintig is gyengülhet.
A forint jelenlegi árfolyampályája és a nem fizetés esetére biztosítást nyújtó értékpapírok árának emelkedése mutatja, hogy a piacok felénk irányuló bizalma fogyóban van – fogalmazott lapunknak Szapáry György. A jegybank volt alelnöke szerint a befektetők és a piacok szemében egy új, hiteles kormány hozhatna változást hazánk megítélésével kapcsolatban, a kormányfő legutóbbi nemzetközi megnyilvánulásait ugyanis sokan pusztán pénzkalapozásnak tekintik. – A mostani kormányzati gazdaságpolitika toporgást és fejetlenséget sugall, ami kifejezetten károsan hat válság idején a hazai fizetőeszköz megítélésekor – hangsúlyozta az egyetemi tanár.
Hogy a gyenge és árfolyamát hektikusan változtató forint milyen következményekkel jár a devizahitelesek körében, az köztudott. Kevésbé, hogy emiatt akár az EU által támogatott beruházások is elmaradhatnak, pedig épp a közeljövőben hirdetik meg három vidéki nagyváros: Miskolc, Debrecen és Szeged villamosközlekedésének a megújítását, és hamarosan elkezdődhet a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vasúti szakasz villamosítása is. – A küszöbönálló beruházások lehetőséget, de jelentős kockázatot is jelentenek a pályázatok nyerteseinek – mondta lapunknak Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A magyar fejlesztési ügynökség ugyanis forintban határozza meg a beruházásokra fordítható uniós támogatás összegét. Például a miskolci villamosberuházásra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közel 34 milliárd forint támogatást nyújt a bruttó 37,8 milliárd forintos programhoz. A beruházás részeként többek közt meghatározott számú villamoskocsit kell majd szállítani. Csakhogy a gyártóknak 2009 márciusában kell megmondani, 2011-ben milyen áron tudnak villamoskocsit vinni Miskolcra. Ehhez tudni kellene, hogy akkor milyen forint/euró árfolyam lesz érvényben. Hasonlóképpen nyilatkozott Kósa Lajos, az egyik villamosberuházásban érintett Debrecen város polgármestere is. – Mivel kiszámíthatatlan az árfolyam, így komoly finanszírozási nehézségek merülnek fel az uniós beruházások terén – jelentette ki.
Sokan nem értik, vajon miért nem euróban határozza meg az unió által támogatott beruházásokat az NFÜ, ha az EU-támogatások a közös valutában érkeznek az országba. Ezt a kérdését feszegette De Blasio Antonio uniós néppárti képviselő is, aki kérdezte az Európai Bizottságtól, vajon megteheti-e a magyar kormány, hogy visszatartja az euró/forint árfolyam változásával keletkező többletforrást.
A villamoshajtású közösségi közlekedési eszközök gyártói középtávon hazánkban is sikerre vannak ítélve – mondta lapunknak Bitter Tibor, a Ganz–Skoda Electric Zrt. kereskedelmi igazgatója. Szerinte a világgazdasági válság levonulása után az olajárak magasba szöknek majd, és ismét előtérbe kerül majd az olcsóbb és környezetbarát közlekedési eszközök, a villamos motorvonat, a metró, a troli használata. Addig azonban a cégeknek életben kell maradniuk, ám a válság egyik kísérőjelensége, hogy késik a programok kiírása. A 2006–2007-ben rendkívül sikeres Ganz–Skoda tavaly már lekötetlen kapacitásokkal volt kénytelen működni. Bitter Tibor bízik abban, hogy a MÁV a közeljövőben dönt a Ganz gyártmányú – jelenleg többek közt a Budapest–Vác vonalon közlekedő – villamos vonatok rekonstrukciójáról, a BKV pedig a fővárosi troliprogram folytatásáról, illetve a Tátra villamosok felújításáról.

A Nyugat van nagyobb bajban? Jócskán felnagyítják a kelet-közép-európai régió eladósodottságával kapcsolatos tényeket a Nemzetközi Fizetések Bankja 2009 januárjában közzétett adatai, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a régiótól elfordultak a pénzügyi befektetők – állítják az Erste Group bécsi elemzői. Szerintük Kelet-Közép-Európa eladósodottsági foka és a külföldi forrásoktól való függése valójában elhanyagolható Nyugat-Európáéhoz viszonyítva. (MTI)