Amit nyernének a réven, elvesztik a vámon. A kormány legújabb elképzelése szerint a most adómentesen adható természetbeni juttatások közül az étkezési hozzájárulás, illetve az üdülési csekk értékének a felét a jövőben megadóztatnák – ismertette Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Az adómentes feletti részre 62 százalékos munkáltatói szja-t, az így megnövelt alapra pedig 27 százalékos járulékot kell majd befizetni. Vagyis az eddig egyetlen pluszforintba nem kerülő 12 ezer forintos melegétel-utalvány juttatása például az új szabályok szerint már 18 344 forintjába kerülne a munkáltatónak. Jelentős vásárlóerő-visszaesést okoz, ha a most adómentesen adható étkezési és egyéb adómentes utalványok felét megadóztatják, ez pedig tovább mélyítheti a válságot – mondta Balázs Krisztián, az utalványforgalmazással foglalkozó Accor Services Magyarország Kft. marketingigazgatója az MTI-nek. Az adómentes melegétel-utalvány az átlag nettó keresetekhez mérten 15 százalékot tesz ki. A rendszerben az utalványok felhasználása azt jelenti, hogy a munkavállalók 65 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ami számos étterem napi legális bevételének több mint a felét és foglalkoztatási szintjét biztosítja. Az előzetes felmérésekből kiderül: bármilyen, az étkezést támogató cafeteriaelemet érintő adóterhelésre válaszul a munkaadók közel fele a továbbiakban nem adná a juttatást, és ezt bérként sem jelenítené meg. Vagyis százmilliárd forintnyi vásárlóerő teljesen kikerülne a piacról, ebből következően 16-17 milliárd forintnyi áfát nem fizetnének be, továbbá közvetett vagy közvetlen módon mintegy tízezer munkahely kerülne veszélybe, és nem utolsósorban: a vendéglátásból származó mintegy 12 milliárd forintnyi adó- és járulékbefizetés nem jelenne meg a költségvetésben. (T. K.)
Ma nyújtja be a kabinet az Országgyűléshez legújabb adójavaslatát. A csomagnak a válság hatásait legalább részben kellene kezelnie, ám a kormány sajátos megoldáshoz folyamodott: tavaly őszi ötleteit porolta le és egészítette ki adóemeléssel. Mindennek bizonyítékaként érdemes címszavakban ismertetni a kabinet hét közi adódöntését.
A szocialisták 2009. január elsejére visszamenőleg a személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatárát a mostani 1,7 millióról 1,9 millióra emelnék, július elsejétől öt százalékkal csökkentenék a munkáltatói járulékokat, de csak a minimálbér kétszereséig. Emellett, szintén az esztendő hetedik hónapjától, három százalékkal növelnék az általános forgalmi adót (áfa), több százalékkal a jövedéki adót, valamint a kormány jelentősen megadóztatná az eddig adómentesen adható béren kívüli juttatásokat. Továbbá adóterhet nem viselő járandósággá válna a családi pótlék. Csak jövőre törölnék el a magánszemélyek és a cégek különadóját, ám utóbbival párhuzamosan a társasági adó három százalékkal emelkedne. Ezen túlmenően megszűnne számos szja- és társaságiadó-kedvezmény, igaz, 2010-től a személyi jövedelemadó alsó sávhatára hárommillió forintra nőne, míg a kisebbik kulcs 19 százalékra, a nagyobbik 38 százalékra módosulna, emellett a munkáltatói járulékok ötszázalékos csökkentésénél eltörölnék a keresethatárt.
Mint emlékezetes, a válság kialakulása előtt, 2008. augusztus 27-én publikálta aktuális terveit Gyurcsány Ferenc a Népszabadság című lap hatoldalas mellékletében. A fizetett hirdetésként megjelent, Megegyezés című írásban többéves adóreformot vázolt fel a kormányfő, melynek első lépéseként 2009-re a munkáltatói járulékok ötszázalékos csökkentését javasolta, ám csupán a bérek első 140 ezer forintjáig, vagyis a minimálbér kétszereséig.
Emellett 1,7-ről kétmillió forintra tervezte emelni az szja alsó sávhatárát, s a társasági adó kétszázalékos emelése mellett eltörölte volna a céges különadót. A miniszterelnök akkor 2010-re a munkáltatói járulékok további kétszázalékos mérséklését tervezte, valamint 2,5 millió forintra nőtt volna az szja alsó sávjának határa. Ezek mellett a kormányfő felvetette a béren kívüli juttatások megadóztatását, valamint az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának növelését is. Tavaly augusztusban Gyurcsány Ferenc még nem akart forgalmi adót emelni, és a különadóhoz sem ragaszkodott.
A pénzügyi tárca tavaly szeptember 19-én be is nyújtotta a miniszterelnök elképzeléseit tükröző, 2009-es adótörvény-tervezetét az Országgyűléshez. Ebben már csak négy százalékkal csökkentették volna a munkáltatók járulékait, ám az szja 18 százalékos kulcsának határát kétmillió forintra tolták volna fel. A céges különadó eltörlése szerepelt a javaslatban, a társasági adó kétszázalékos növelése mellett. Ám az áfa emelését, valamint a béren kívüli juttatások megadóztatását nem tartalmazta a krízis előtt készített javaslat, miként a családi pótlékhoz sem nyúltak volna hozzá.
A törvénytervezetet azonban a válságra való hivatkozással október közepén visszavonta a kabinet. Ezt követően ugyanazon hónap végén újabb adócsomag került a képviselők elé, ám ebben lényegi intézkedések már nem kaptak helyet. Hacsak nem a napi standolást előíró s a cégek közötti, 250 ezer forintot meghaladó ügyletek készpénzes kifizetését tiltó szabályokra gondolunk. Ezeket a rendelkezéseket egyébként a szakmai felháborodás és az alkotmányossági aggályok miatt már hatályon kívül is helyezte a kormány – állítólag MSZP-s nyomásra.
Mindebből tehát látható: a kabinet a krízis előtti ötleteit emelte vissza a most benyújtandó, válságkezelésre is szolgáló adótörvényébe. Kérdés, hogy az adóemeléssel kiegészített tavalyi kormányzati elképzelések alkalmasak-e a gazdaság talpra állítására. Minden jel arra mutat, hogy a szocialisták szerint igen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!