Ellenzék elleni vádirat

Napjainkban a gyurcsányi válságkezelés librettója a road-show lett. Ami a válság okait illeti, az országjáró kormányfő erre nézve nem maradt adós a csúsztatással. Íme az okok: a nemzetközi válság, akár az influenza, ragályos. Ezt az igazságot a „beindulásunk” meghirdetésekor még nem tudta. Mint ahogy azt sem, hogy érvelése szerint a reformok az ellenzék aknamunkája miatt szenvedtek hajótörést. Vagyis mindenért más a felelős, a kormány és annak vezetője semmiért sem. Lássuk hát, hogyan is állunk az influenzával és a reformokkal.
Az ország példátlan eladósítását, az állami vagyon elherdálását, a döntéshozói szintű korrumpálódást, a sokat emlegetett GDP-vel kapcsolatos szervezett ködösítést, a hazai gazdasági eredmények gátlástalan külföldre síbolását már sokan és sokszor tárgyalták. A balliberális sajtó ezekről a valódi válságokokról és a szükséges terápiáról beszédesen hallgat, helyette többek között a lakossági túlfogyasztást hangoztatja, holott e válságokok nem új keletűek, nem influenzaként begyűrűződöttek. A legyengült, beteg szervezetet az influenza sokkal súlyosabban veszélyezteti és károsítja, mint az egészségest. A begyűrűződés elleni immunreakciók a minket az elmúlt öt évben leköröző szomszédos országokban jóval erősebbek, mint nálunk.
A „reformellenesség” tárgyában pedig csak sajnálkozhatunk amiatt, hogy a Gyurcsány–Kóka–Hiller– Molnár Lajos–Horváth Ágnes csapat úgynevezett reformjait, magyarul az egészség- és oktatásügy, az agrárium, a közigazgatás, a honvédség, a rendőrség leépítését, a kórházak, postahivatalok, vasúti szárnyvonalak, bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemi tanszékek bezárását, megszüntetését, a kórházi ágyszámok csökkentését, az életmentő műtétek korlátozását az ellenzéknek és a társadalomnak csak részben sikerült ellensúlyoznia. Elgondolni is iszonyat, hol tartanánk, ha a gyurcsányi csapat „reformjai” akadálytalanul, minden korlátozás nélkül végbemehettek volna a felsorolt területekről még több pénz kivonása és a lakosság még gátlástalanabb szipolyozása útján! Erre utal egyébként az országjáró kormányfő is, többek között az ellenzék elleni vádirat körbehordozásával.
A „reformtorpedózás” Gyurcsány által legjobban fájlalt állomása az ismert eredményű és következményű 2008. március 9-i népszavazás volt. A népszavazásra bocsátott kérdés idézésének módja eleve csúsztatás, mert az egészségügyi szolgáltatás soha nem volt ingyenes. A választópolgárok tudvalevően éveken, évtizedeken keresztül fizették a járulékot, és éppen ennek fejében váltak jogosulttá a szolgáltatásra. A választó tehát arról döntött, hogy hajlandó-e újra fizetni azért a szolgáltatásért (receptfelírás, kórházi kezelés), amit már megfizetett a biztosítás szabályai szerint.
Emlékezzünk: a 2006-os parlamenti választás előestéjén tartott Gyurcsány–Orbán-tévévita alkalmával Gyurcsány az ország nyilvánossága előtt így érvelt: „Elnök Úr! Ön úriember! Kérem, vonja vissza azt a képtelen állítását, hogy mi receptfelírási díjat, fizetős egészségügyi szolgáltatást tervezünk! Én most azt mondom Önnek: erről szó sincs. Tisztességes ember ilyen alaptalan állítással nem akarhat választást nyerni!” A többit tudjuk.
Dr. Kerti József
Budapest