A magyar népből jött, elementáris erejű tehetség volt, mégis szinte teljesen észrevétlenül halt meg a múlt héten. Az utóbbi időkben mindentől és majdnem mindenkitől visszavonult Horváth Teri színésznő, akit a negyvenes években a kisalföldi, rábatamási paraszti sorból emelt ki, társaival, Szirtes Ádámmal és Sós Imrével együtt a háború utáni fényes szelek időszaka.
A főiskola után 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz szerződött, majd 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, illetve a Thália Színház tagja volt. Számtalan, ma már klaszszikusnak számító magyar film őrzi drámai erejű alakításait, így a Talpalatnyi föld, a Lúdas Matyi, a Szakadék, a Barbárok, a Húsz óra és az Aranysárkány. Sok emlékezetes alakítással gazdagította színművészetünket is: volt Rozika Sarkadi Út a tanyákról, Nyilas Misi Móricz Légy jó mindhalálig, Lizi a Sári bíró és Pék Mária Fejes Endre Rozsdatemető című művében. A Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művészről korunk megfeledkezett, igaz, ő is kerülte az érintkezést.
Búcsúztatása március 20-án negyed háromkor lesz a Farkasréti temetőben, végső nyugalomra másnap kettőkor helyezik Sopron–Balf köztemetőjében. A színésznőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
origo.hu
Orbán Viktor a Pride-ról: Mindez nem büszkeség, hanem szégyen
