Integrációs esélyek a csőd árnyékában

Romló kilátások, belpolitikai instabilitás, korrupció, válság és európai szolidaritás. Ezek voltak a kulcsszavai a napokban Kijevben tartott III. Európa–Ukrajna fórumnak. A lengyel Keleti Kutatások Intézete által szervezett, ukrán szponzorok által támogatott párbeszédsorozat részeként megrendezett konferencián keleti szomszédunk európai integrációjának esélyei – az atlanti érezhetően lekerült a napirendről – álltak a középpontban, a jövő lehetőségeinek taglalását azonban felülírta a jelen, az államcsőd közeli helyzet, a globális gazdasági válság.

A Kijevbe igyekvő utasok már Budapesten ízelítőt kaphattak a válság méreteiről. Az ukrán légitársaság törölte járatát, majd így tett két nap múlva is. Kijevbe érve világosabb lett a helyzet. Az újságokból kiderült, a társaság úgy próbál enyhíteni súlyosbodó gondjain, hogy elbocsátja alkalmazottainak húsz százalékát. A helyzet más cégeknél sem jobb, s a többség arra számít, hogy a neheze még hátra- van, a gazdasági hanyatlás még nem érte el a mélypontot. Pedig a kifizetetlen bérek nagysága így is másfél milliárd hrivnyára rúg, s csupán a múlt hónapban húsz százalékkal nőtt. Az utcákon még nem robbanásveszélyes a helyzet, a régi szovjet túlélési reflex azonban már sokakat a boltokba hajt. Bespájzolnak a rossz időkre.
A problémák nagyságát jelzi, hogy a közvélemény mekkora érdeklődéssel figyeli a Nemzetközi Valutaalap ténykedésének minden rezdülését. Egy rosszabb hírre a hrivnya egy nap alatt zuhant 38 kopeket, s a lakosság több mint fele további árfolyamvesztésre számít. A szakértők szerint az elmúlt fél évben a dollárhoz képest negyvenszázalékos árfolyamesését elszenvedett nemzeti valuta talán a tavalyi értéknél 25 százalékkal alacsonyabban stabilizálódhat. Sovány vigasz ez a külföldi valutában eladósodottaknak, akik a hitelfelvevők felét teszik ki. Egyelőre azonban még tart a zuhanás. Az ipari termelés tavaly 26 százalékkal csökkent, januárban 15-20 százalékos volt a recesszió. Az infláció 22,3 százalékkal 2008-ban a legmagasabb volt Európában. Virágzik ugyanakkor a posztszovjet térségben rendszerspecifikus korrupció, a szürkegazdaság aránya negyven százalék körüli. S hogy ez mit jelent a valóságban? Az egyik taxis például emiatt biztos abban, hogy a válság ellenére is lesz foci Eb 2012-ben Ukrajnában. „A csúszópénzeket már felvették, valamit építeni kell!” – fogalmazott fanyar mosollyal.
Mindehhez hozzájárul a belpolitikai instabilitás, amelyről Ann-Louise Hagger, a londoni Economist Intelligence Unit elemzője csak annyit jegyzett meg, hogy a gazdaság állapota jól tükrözi a politikai elit alkalmatlanságát. A helyzet annyira siralmas, hogy a közvélemény még a jó ideje egymás megsemmisítésén dolgozó hatalmi ágak az IMF és a G7-ek nagyköveteinek nyomására megkötött tűzszünetét is megdöbbenéssel fogadta. Mint egyik újságíró ismerősöm megjegyezte, ebből aztán végképp mindenki megérthette, milyen rossz a helyzet.
Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a konferencia előadói sem voltak túlzottan optimisták. „A jövő év elején esedékes elnökválasztás lázában égő politikai erők egyike sem képes a gazdaságra koncentrálni” – fogalmazott az euroatlanti együttműködéssel foglalkozó kijevi intézet vezetője, Olekszandr Szusko. Utalt arra, hogy a versenyben jelenleg az ellenzéki Viktor Janukovics vezet Julija Timosenko kormányfő előtt, de nem lehet leírni Washington új kedvencét, Arszenyij Jacenyukot sem. Abban mindenki egyetért, hogy a semmit sem kímélő szembenállás egyértelmű vesztese Viktor Juscsenko államfő, aki emberi számítások szerint minden esélyét elveszítette az újraválasztására.
Mindezek fényében Ukrajna európai integrációs esélyeiről egyelőre nem lehetett túl sok biztatót hallani. Andris Teikmanis litván külügyi államtitkár világosan fogalmazott, amikor arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy ambícióit a belpolitikára, az átalakulás felgyorsítására is vetítse ki. „Minél többet tesz Ukrajna önmagáért, annál kevésbé kell az unióra számítania, s annál jobban tud majd az EU tényleg segíteni!” – mondta.