Information Clearing House
John Pilger, a világhírű filmkészítő és publicista Nagy-Britannia szolgai magatartását elemzi Amerika irányában, amelyet a szigetország liberális elitjének számlájára ír. E liberális elit mély gyarmati és keresztes háborús mentalitást mutat, ami mentséget nyújt olyan „epikus méretű gazembereknek, mint Blair. Állítsátok bíróság elé ezeket a bűnözőket, változtassátok meg az őket kitermelő bűnözőket és szabadok lesztek”, fejeződik be a cikk.
The New York Times
A német rendőrség több mint 200 lakás és vállalkozás átkutatását követően 45 ezer neonáci zenefelvételt, 170 számítógépet és több tucat fegyvert foglalt le, jelenti a vezető amerikai lap a Reuters brit hírügynökség jelentése alapján.
The Wall Street Journal
Az egykori sakknagymester, Garri Kaszparov a neokonzervatív véleményekre szakosodott amerikai üzleti lapban úgy látja, hogy Putyin rendszere „politikai túléléséért küzd. Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy az Obama-kormány vegyes üzeneteket küldözget, amely segítheti az orosz tekintélyuralmi rezsim túlélését”. Kaszparov szerint Washington téved, ha azt hiszi, hogy Moszkva Iránt megakadályozza hosszú hatótávolságú rakéták kifejlesztésében, amennyiben az Egyesült Államok nem építi ki Irán elleni kelet-európai rakétavédelmét. A Kreml csak úgy tesz, mintha ettől a védelemtől tartana, másrészt soha nem fogja vissza Iránt, mert érdeke a közel-keleti bajkeverés, ugyanis így lehet az olaj árát magasabban tartani.
Asia Times
A pánázsiai honlap ugyanerről a témáról írt elemzésében éppen ellenkező következtetésre jut. Leszögezi: mindenki tudja, hogy Amerika nem a nem létező iráni rakéták ellen akar „védelmi pajzsot” létrehozni Kelet-Európában, hanem Moszkva ellen. A Kreml viszont nem lesz hajlandó saját fenyegetettségének kérdését a washingtoni–teheráni konfliktushoz kötni.
LA LIBRE
Az amerikai General Motors bevallotta, hogy túlélése igen kétséges, és nem lehetetlen, hogy csődöt jelent, olvasható a belga lapban.
PRESS
Az iráni „ténytévé” honlapja arról ír, hogy a szerdán Teheránban megnyílt és tegnap zárult nemzetközi konferencia a Gázai övezetben legutóbb elkövetett izraeli háborús bűnökkel foglalkozott, egyebek között 1330 palesztin megölésével, 5450 megsebesítésével és azzal, hogy hetvenezren veszítették el fejük fölül a fedelet. A konferencián számos nemzetközi emberi jogi szervezet – egyebek közt az Amnesty International, a Nemzetközi Vöröskereszt, az UNICEF, az Emberjogi Figyelő – szakértője vett részt, jelen volt a Hamász, a Fatah és az Iszlám Dzsihád is.
Régen nem volt olyan hideg novemberben, mint most