A történelem ismételheti önmagát

Évközi kormányváltás, két adótörvény egy esztendőben, megszorítások és alkotmányosan kétséges megoldások – néhány jellegzetes momentum, amely nyomán párhuzam vonható a 2006-os Gyurcsány-csomag és a most formálódó Bajnai-csomag között. A jelek szerint elképzelhető, hogy a történelem ismétli önmagát.

Mivel a Gyurcsány-kormány nem regnál tovább, így szükségtelennek tartottuk, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a távozó kabinet számunkra egyébként elfogadhatatlan adóelképzeléseiről – ezzel magyarázta lapunknak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője azt, hogy március végén pártja kezdeményezte: vegyék le a parlament napirendjéről az év elején benyújtott adótörvényt.
A szabad demokraták indítványát megszavazták, tehát egyelőre nem tudni, lesz-e idén évközi adótörvény. Horn továbbá közölte: a liberálisok az adórendszer működőképes átalakítását szeretnék, ám hogy ez pontosan mit takar, arról részleteket nem árult el. Értesülések szerint azonban április 20-án újra megnyitják az év elején beterjesztett adótörvény vitáját. Ekkor a szocialisták és akár az új kormány is módosító javaslatokkal változtathatja meg az eredeti tervezetet.
Elemzők ugyanakkor azt jósolják, hogy a Bajnai-féle adócsomagban a Gyurcsány Ferenc által vázolt korábbi elképzelések köszönnek majd vissza. Vagyis számíthatunk az általános forgalmi adó (áfa) emelésére, a munkáltatók járulékainak csökkentésére és a személyi jövedelemadó (szja) szabályainak módosítására. De hogy ezek az intézkedések mikor lépnek majd életbe, egyelőre talány, ám feltehetőleg – a decemberben elfogadott és 2009 elején életbe lépett adótörvény után – még az idén újabb közteher-viselési jogszabállyal találkozunk. Ebben az esetben a történelem némiképpen ismételné önmagát.
Hasonlóra ugyanis 2006-ban, a legutóbbi országgyűlési választások évében volt példa. Akkor januárban – tehát az országgyűlési választások előtt – lépett hatályba az úgynevezett ötéves adótörvény. 2005 végén, az akkori szocialista– szabad demokrata kabinet jogszabályba foglalta, hogy az azt követő öt esztendőben miként csökkennek majd a közterhek.
Ez az adótörvény mérsékelte a személyi jövedelemadót és az áfát is. Utóbbinak az akkor 25 százalékos legmagasabb kulcsát öt százalékkal húsz százalékra csökkentette. A voksolások után azonban a miniszterelnök szinte azonnal súlyos megszorítások tervét tárta a nyilvánosság elé.
A később Gyurcsány-csomagként elhíresült jogszabály – amelyet az ötéves adótörvény hatályon kívül helyezése után, júliusban fogadott el a kormánytöbbség – növelte a munkavállalói járulékot, bevezette a négyszázalékos különadót, a kamatadót, az elvárt adót, a házipénztáradót és öt százalékkal felemelte az áfa addigi középső, 15 százalékos kedvezményes kulcsát. Utóbbi egyébként az alapvető élelmiszerekre, a gáz- és vízszolgáltatásra, a személyszállításra és a kulturális szolgáltatásokra vonatkozott. A Gyurcsány-kormány tehát kevesebb mint egy év alatt előbb öt százalékkal csökkentette, majd ugyanennyivel növelte az áfát. Csakhogy az adóemelés a megélhetéshez szükséges alapvető cikkeket érintette.
– Az ötéves adótörvény nyilvánvalóan kampánylépés volt, ám ezért a reklámfogásért később nagy árat fizetett a lakosság – szögezte le kérdésünkre Vámos-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője rámutatott: az áfacsökkentés 200-250 milliárdos hiányt okozott a költségvetésben, ráadásul a döntés teljességgel hatástalan maradt. Az áfamérsékléstől ugyanis az árak esését várták, ám ez nem következett be. Azok az áruk és szolgáltatások, amelyeknél éles verseny volt a piacon, nem drágultak, de a többi területen az adócsökkentés ellenére is emelkedtek az árak. – Például a feleségem 2006 elején többet fizetett a kozmetikusánál, mint 2005-ben – érzékeltette szemléletesen Vámosi-Nagy az árak alakulását.
A szakember szerint a Gyurcsány-csomag legbosszantóbb része a magánszemélyek és a cégek különadója. A miniszterelnök ugyanis azt ígérte: ezeket a köztehertípusokat a bevezetés után két évvel, vagyis 2008-ban eltörli. Ehhez képest még mindig alkalmazzák azokat. Az adószakértő öszszegzésként úgy fogalmazott: a 2006-os adóügyi események – főként az áfa és a járulék emelése – jelentős szerepet játszottak abban, hogy az ország jelenleg ott tart, ahol. Vámosi-Nagy közölte emellett: minden jel arra mutat, hogy az elhibázott, alapvetően kampányfogásként értékelhető lépésért nem Veres János pénzügyminisztert, hanem Gyurcsány Ferencet terheli a felelősség. A döntés helytelenségét egyébként utóbb maguk is beismerték.
A Gyurcsány-csomag utóélete kapcsán érdemes rögzíteni, hogy annak az Alkotmánybíróság (AB) tizenegy jogszabályát, rendelkezését vizsgálta meg, és öt esetben mondta ki az alkotmány megsértését. Az adóügyi intézkedések közül az AB 2006 novemberében találta az alaptörvénybe ütközőnek a házipénztáradóról szóló törvényt, míg az elvárt adót 2007 februárjában minősítették a bírák alkotmányellenesnek. Előbbi rendelkezéseket kis módosításokkal a tavaly elfogadott adótörvénybe is bevették a szocialisták. Szakmai szervezetek azonban a házipénztár új szabályait megtámadták az AB előtt. Az elvárt adó átkeresztelve, minimumadó néven – immár alkotmányosan – ma is alkalmazandó.
A jelenlegi helyzet tehát a három évvel ezelőttihez sokban hasonlíthat. Ismét évközi kormányváltás tanúi lehetünk, és minden valószínűség szerint az új kabinet a megszokott forgatókönyv szerint tovább tekeri az adóprést. Dacára egyébként annak, hogy tavaly Gyurcsány Ferenc még többéves adócsökkentést ígért. Emellett szakemberek arra figyelmeztetnek: a Bajnai-csomag több eleme szintén az Alkotmánybíróság előtt végezheti.