Glatz volt az, aki a pártállam utolsó kormányának kultuszminisztereként eltörölte az orosz nyelv kötelező oktatását, ám mindössze egyéves minisztersége alatt több milliárd forintot mentett át az általa életre hívott és vezetett alapítványba. 1996 és 2002 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lehetett úgy, hogy eredetileg nem is volt rendes tagja az Akadémiának. Történészként megkérdőjelezte, hogy 1956 forradalom lett volna, amikor egy cikkében azt írta: 1956 októbere–novembere azért nem volt forradalom, mert nem nyúlt a társadalmi rendszer alapjaihoz. De ellenforradalom se volt, mert nem kívánta az 1945–48 közötti forradalmi viszonyokat megdönteni. Glatz szerint 1956 népfelkelés volt a sztálini rendszer ellen. Glatz Ferenc neve 2005-ben szóba került az MSZP-nél, mint lehetséges államfőjelölt.
Bővebben a 2. oldalon

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben