Kirívó hazai bankprofit

Egyetlen negyedév alatt többet keresnek a bankok és pénzintézetek hazánkban, mint amennyit a megszorító intézkedések elvonnak a nyugdíjasoktól és a családosoktól – nyilatkozta lapunknak Róna Péter. A közgazdász úgy véli: a jegybank a pénzintézetek és nem a teljes nemzetgazdaság érdekeit tartja szem előtt.

Változatlan szinten, azaz 9,5 százalékon tarthatja az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A legutóbbi ülés jegyzőkönyve szerint azonban a testület most már korántsem egységes a hazai és nemzetközi folyamatok megítélésében. Azt, hogy a tanács külső tagjai a múlt hónapban egyhangúlag leszavazták a kamatemelést sürgető Simor András jegybankelnököt, valamint Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnököket, Róna Péter egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal egyenértékű lépésnek nevezte. Mint mondta, amikor egy intézmény vagy vállalat irányító testületének minden külsős tagja leszavazza a menedzsmentet, akkor valamirevaló helyeken távozik a menedzsment.
Az MNB vezetői által szorgalmazott 100 bázispontos emelés Róna szerint jól tükrözi a jegybank érzékenységét a pénzintézetek jóléte iránt, hiszen a megemelt kamatok csupán a bankoknak kedveznek, a gazdaság egészének nem. Ráadásul, hangsúlyozta a közgazdász, a magasabb kamat árát a nemzetgazdaság azon része fizeti meg, amely nem devizában, hanem forintban adósodott el. A javasolt kamatemelés indokolatlan ajándékot jelentene a bankoknak, hiszen ez lehetővé teszi számukra a kölcsönök kamatainak azonnali növelését, miközben a betétek átlagos kamata csak lassan emelkedik – hangsúlyozta Róna, aki szerint most már a monetáris tanács külsős tagjai is belátják, hogy a nemzetgazdaság kizsigerelése nem mehet tovább a bankok érdekében.
Róna Péter kételkedik abban, hogy a „mindenkit” érintő legújabb kormányzati szigorítás a bankokat is sújtja majd. Mint mondta, a pénzintézetek egyetlen negyedév alatt többet keresnek, mint amenynyit a javasolt megszorítások elvonnak a családoktól és a nyugdíjasoktól. Ennek hátterében pedig a közgazdász szerint az a nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas profit áll, ami éppen a jegybank monetáris politikájának a következménye. Tény, hogy a válság nem viselte meg tavaly a hazai bankszektort. A pénzügyi felügyelet adatai szerint a hitelintézetek tavaly 303 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el. A nagybankok adózott eredménye ebből 244 milliárd forintra rúgott.