Kommunista lépéselőny

A hatalmon lévő kommunisták magabiztos győzelmét jelzik a legfrissebb közvélemény-kutatások a vasárnapi moldovai választásokon. A többségében románok által lakott egykori szovjet tagállamban az európai integrációt szorgalmazó ellenzék megosztottsága a Moszkvához közel álló kormánypártnak kedvez.

Toronymagasan, mintegy harminc százalék előnnyel vezet vetélytársai előtt a hatalmon lévő, a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja (PCRM) 36 százalékos népszerűséggel. A liberális demokraták és a Liberális Párt nyolc-nyolc százalékkal követi a jelenlegi kormánypártot, s miután a chisinaui parlamenti többség hatszázalékosra emelte a bejutási küszöböt, gyakorlatilag e három pártnak van valós esélye a törvényhozási képviseletre. A románbarát, európai irányultságú ellenzék évek óta képtelen az öszszefogásra, így a programjukban szintén uniós csatlakozást szorgalmazó, de ezzel egy időben a Moszkvához ezer szállal kötődő kommunisták annak ellenére arathatnak magabiztos győzelmet, hogy népszerűségük csökkent (2005-ben 46 százalékos eredményt értek el a megméretésen). Egyes elemzők félrevezetőnek tartják a felméréseket, mivel szerintük a megkérdezettek – különböző retorzióktól tartva – nem merik bevallani politikai szimpátiájukat, így ők a szavazófülkében másként szavazhatnak. A PCRM esélyeit eközben növelte a kormánypárt által uralt közszolgálati média is, amely a kampány során alig adott teret az ellenzéknek. Az utóbbi hetekben a chisinaui hatóságok a román–moldovai határtól különösebb indok nélkül fordítottak vissza számos olyan román állampolgárt, akik a moldovai románbarát pártok kampányát segítették volna. A 2001 óta hatalmon lévő PCM újabb sikerének azért is lenne különösen nagy a jelentősége, mert a parlament még az év első felében megválasztja az államfőt, a két mandátum után távozó Vladimir Voronin utódját.
Moldovában a gazdasági növekedés 2008-ban meghaladta a hét százalékot. 7,5 százalékos infláció mellett a munkanélküliség alig haladta meg a két százalékot, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaképes lakosság nagy része külföldön dolgozik. A románok által lakott Moldovai Fejedelemség Prut folyón túli része, a Besszarábia néven is ismert terület a 15. század végétől török, majd 1812-től orosz fennhatóság alatt állt. 1918-ban Románia magához csatolta a vidéket. 1940-ben a Szovjetunió megszállta Besszarábiát, s ettől kezdve a terület Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság néven szerepelt. Az államalakulat parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta a függetlenséget, a Szovjetunióból való kilépést.