Korrupció fojtogatja Szarajevót

Tizennégy évvel a daytoni béke aláírása után Szarajevóban sétálva a kívülállók nem is sejtik, hogy az elmúlt hónapokban ismét felforrósodott a levegő a Bosznia-Hercegovinát alkotó három nemzet – a bosnyákok, a szerbek és a horvátok – vezető politikusai között. A februárban kirobbant politikai botrány azonban odáig fajult, hogy az már a két, egyenlő jogokkal rendelkező, szövetségi állami funkciókkal felruházott kormány együttműködését is súlyosan veszélyezteti. Az ország területének 51 százalékát alkotó Bosnyák– Horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság között olyannyira megromlott a viszony, hogy a szerb politikusok – a szerintük egyre agresszívabb bosnyák vádaskodásokra reagálva – kijelentették, akár a közös parlament bojkottját is elképzelhetőnek tartják. A szerb bojkott pedig az ország működésképtelenségéhez is vezethet.
Vesztegetés, adócsalás
Az országban a legfőbb gondot a privatizáció körül kialakult korrupció okozza – véli a legtöbb helyi és nemzetközi elemző, kijelentésüket Mirosláv Lajcák is megerősítette. Az idén januárig a nemzetközi közösség boszniai különmegbízottjaként tevékenykedő jelenlegi szlovák külügyminiszter szerint az országban a korrupció szinte valamennyi válfaja – így a vesztegetés, adócsalás, családtagok és barátok helyzetbe hozása, vagy a közpénzek hűtlen kezelése – megtalálható. Ugyancsak kifejezetten súlyosnak ítéli a helyzetet a korrupciós problémákat feltáró Transparency International (TI) nemzetközi szervezet is, amely a rendőrséget, több politikai pártot, az egészségügyet, a szolgáltatószektort és a két entitás kormányát tartja a legkorruptabbnak Boszniában.
A politikai válságot tovább mélyíti, hogy a két államalkotó szövetségi kormány között igencsak megromlott a kapcsolat azóta, hogy bosnyák ügyészek korrupcióban való részvétel miatt vád alá akarták helyezni a szerb entitás miniszterelnökét, Milorad Dodikot és kormánya több magas rangú tagját. Az újságírók és az országban működő nemzetközi civil szervezetek munkatársainak inzultálásáról elhíresült Dodik azzal érvelt, hogy a vádakat egy, a kabinet egyik háttérben dolgozó csoportja készítette elő, előidézve ezzel állítólagos lemondását.
Elveszített befektetés
Az esetleges vádak ellenére a Szerb Köztársaság kormányfője – Lajcák távozását követően – úgy tűnik, elveszítette korábbi pártfogóit, köztük az Egyesült Államokat – írta múlt heti Boszniával kapcsolatos elemzésében a Business Week. Az amerikai hetilap szerint a korrupciós vádak miatt ráadásul a szerb országrész elveszítette legzsírosabb külföldi befektetését. A CZE cseh energetikai csoport ugyanis visszavonta 1,4 milliárd eurós beruházását. A vállalat közölte, visszaadja a tervezett Gacko hőerőmű megépítésében lévő 51 százalékos részesedését a boszniai állami elektromos műveknek, a Elektroprivreda RS-nek (ERS). A CZE indokolást nem tartalmazó közleménye szerint az ERS megszegte a szerződésben foglaltakat, ezért ráadásul külön kártérítést is fizetniük kell a cseheknek – közölte Srdjan Blagovcsanin, a TI boszniai megbízottja.
Hillary Clinton levelet írt
A lassan teljes alkotmányos válsággá fajuló belpolitikai ellentétek megoldásáról Hillary Clinton amerikai külügyminiszter napokban írt levelében arra szólította fel bosnyák kollégáját, Sven Alkalajt, hogy noha Washington minden támogatást megad az elengedhetetlen alkotmányos reformokhoz, Bosznia államalkotó nemzeteinek előbb be kellene tartani a már meglévő egyezményeket, garantálni az északi országrészben 2000-ben létrehozott Brcko körzet autonómiáját és segíteni az új boszniai különmegbízott, Valentin Inzko osztrák diplomata munkáját.
Az elmúlt években vallásilag is egyre inkább megosztott Boszniában – akárcsak az alig egy éve függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovóban – azonban egyre kevésbé viselik el a nemzetközi basáskodást. A Glas Srpske nevű Banja Luka-i újságnak nyilatkozó Zeljko Radmanovic, a rotációs rendszerben működő bosnyák elnökségi trió szerb tagja szerint a tisztséget az EU képviselőjének hivatalává kellene átalakítani, amelynek nem az a feladata, hogy parancsoljon, uralkodjon az országon, hanem hogy elősegítse a belső megbékélést.