Másik irány

Mennyire sajátos és miben más az iszlám országok pénzügyi rendszere, mint a nyugati országoké? Erről kérdeztük a perzsa származású Vahid Yousefit és feleségét, Kóbori Judit közgazdászt, akik a fejlődő világ gazdaságát vizsgálva erről is tettek közzé tanulmányokat.

Extra
Már Arisztotelész is erkölcstelennek tartotta a kamatszedést, s helytelenítette a középkor nagy keresztény etikusa, Aquinói Szent Tamás is. A XVII. századtól kezdve azonban a nyugati társadalomban már elfogadott volt, különösen a flamand jezsuita, Lessius nyomán, aki azt hirdette: a kamat nemcsak jogos, de szükségszerű is, mert különben a kölcsönadónak hiánya, hovatovább kára keletkezik (a kölcsönadott összeget nem tudja vállalkozásokba fektetni, illetve nagyfokú kockázatot vállal, amit csak a kamat ellensúlyozhat). Később Bernard Mandeville, a neves XVIII. századi brit gondolkodó a Méhek meséje című szatirikus művében kifejtette: fölösleges a gazdaságban erkölcsi szempontokat alkalmazni, hiszen ami elősegíti a gazdaság jobb működését, az egyben erkölcsös is.
Az uzsora szó a latin usura, kamat kifejezésből származik. Bár már az ókorban is megpróbálták megállapítani a kamat „erkölcsös” mértékét, valójában nehéz objektív mércét alkalmazni. Az ilyen ügyleteket szigorúan büntető XIX. századi magyar törvénykönyv szerint az uzsora egyszerű esete az, ha valaki „másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva olyan kikötések mellett hitelez, vagy ad fizetési halasztást, melyek … az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”. Az úgynevezett egyszerű uzsorát fogházzal, illetve pénzbüntetéssel sújtották. Súlyosabb esetnek számított, ha az adós „becsületszavának lekötése vagy esküvel, vagy hasonló ígérettel megerősíttetése” is megtörtént – ezért hosszabb börtön és hivatalvesztés járt. A törvény szövege hozzáteszi: „Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott.”
A hatályos polgári törvénykönyv szerint is uzsorakamatnak számít, ha a szerződés megkötésekor az egyik fél a másik helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyre törekszik. Az ilyen szerződést semmisnek nyilvánítja a bíróság. A március elsején hatályba lépett Btk.-módosítás szerint ha a túl magas kamatú kölcsönügylet üzletszerűen, tehát legalább két alkalommal valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha azonban csoportosan, bűnszövetségben követik el, a tettesek öt évet is kaphatnak. Azonban – bár Belgiumban, Németországban, Lengyelországban és Olaszországban létezik úgynevezett kamatplafon – a pénzintézetek által kivetett kamatot hazánkban nem szabályozza törvény, így például a magas hiteldíjú gyorskölcsönök révén számtalan megszorult ember mehet tönkre. A Btk. módosítása csak a „kis halakat”, vagyis a magánszemélyeket érinti, őket is csak akkor, ha a tettük bizonyítható. Ugyanakkor a jogi személynek minősülő pénzintézetek, amelyek szélsőséges esetben 200–400 százalékos kamatot is szedhetnek, változatlanul mentesülnek a felelősségre vonás alól.