Megtorpantak a plázaépítők

Ötödik éve töretlenül hódítják a vásárlókat a gombamód nyíló bevásárlóközpontok Európa-szerte, idén azonban véget ér a plázaépítők aranykora, mivel a hitelpiaci válság keresztülhúzta számításaikat – derül ki a Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó friss jelentéséből. A GfK piackutató vállalat azt közölte: az apadó családi bevételek miatt vásárláskor a napi fogyasztási cikkeken spórolnak a magyarok.

Leáldozóban van a bevásárlóközpontok térhódítása, a hitelpiaci válság miatt ugyanis Európában csaknem a felére esik vissza idén az új plázák építése, jövőre pedig még kevesebb fejlesztést terveznek – közölte tegnap a Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó. Idén Európában tízmillió négyzetméternyi új bevásárlóközpontot adnak át – az első hallásra magasnak tűnő szám 40 százalékkal alacsonyabb, mint amit még a válság kirobbanása előtt, 2008 júliusában jeleztek. Az ingatlan-tanácsadó úgy tudja, 2010-ben még ennél is kevesebb új bevásárlóközpont nyílik. Az adatok a 2005 óta mért legalacsonyabb fejlesztési ütemet mutatják, s az elmúlt öt évben folyamatosan bővülő építéseknek a végét jelentik.
Idehaza a több mint egymillió négyzetméteren elterülő bevásárlóközpontok ebben az évben várhatóan százezer négyzetméterrel bővülnek. Finanszírozási nehézségek miatt azonban több bevásárlóközpont fejlesztését elhalasztották.
A kutatás szerint 2008 rekordév az európai plázafejlesztők számára, ekkor Európa-szerte 310 központban több mint 9 millió négyzetméternyi kiskereskedelmi terület létesült. A fejlesztések sorában Oroszország járt az élen, ahol 1,65 millió négyzetméter területet adtak át, továbbá jelentős fejlesztések történtek Törökországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Romániában is.
Nálunk a bevásárlóközpont-kínálat tavaly több mint 70 ezer négyzetméterrel bővült. Az előrejelzések alapján azonban 2009-ben és 2010-ben jelentősen visszaesnek a kereskedelmi fejlesztések, aminek okai a pénzügyi krízis és a globális receszszió következtében gyengülő fogyasztói érdeklődés, a szigorodó pénzügyi elvárások és a fejlesztői bizonytalanság. Hardy Ilona, a Cushman & Wakefield budapesti iroda piackutatási vezetője szerint ez számos kiskereskedőt óvatosabb terjeszkedési stratégiára ösztönöz, akik emiatt nem kötelezik el magukat új bevásárlóközpontok mellett.
Eközben a GfK piackutató vállalat tegnap azt is megállapította: a válság alaposan hazavágta idehaza a kiskereskedelmi szektort, a negyedik negyedévben ugyanis 3,7 százalékot szűkült a piac, s a napi fogyasztási cikkek eladásai jóval a 2008-as infláció alatti mértékben nőttek. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi nehézségek hírére és hatására a magyar háztartások nem az olcsóbb termékeket kezdték el vásárolni, inkább a napi fogyasztási cikkekből tettek kevesebbet a kosárba. 2009 első két hónapjában folytatódott a spórolós vásárlás, az év elején ugyanis a napi cikkek értékbeli forgalma közel két százalékkal csökkent tavaly január–februárhoz képest (csaknem 5 százalékos élelmiszer-infláció mellett).
A bolttípusok közül itthon a szupermarketek zsebelték be tavaly a legtöbb bevételt, piacrészük ugyanis 15 százalékról 17 százalékra növekedett. Ám ezt nem a „jóléti költekezésnek”, hanem főként a versenytársak felvásárlásával is járó terjeszkedésnek köszönhetik. A GfK kimutatása szerint egy átlagos háztartás egy év alatt több mint nyolcféle kereskedelmi láncban vásárol. Havi rendszerességgel átlagosan négy üzletben vásárolunk, ebből csak egy bevásárlás jut a „sarki kisboltra”. Egyre többször fordul elő az is, hogy az átlag magyar hitel- vagy bankkártyával fizeti ki költését valamely áruházban, az értékforgalom alapján ennek aránya 17 százalékra nőtt 2008-ban.