Félévnyi egyeztetés után tegnap megszületett az az önkéntes etikai kódex, amely a magyarországi termelők, feldolgozók és kereskedők együttműködésének alapszabályait rögzíti. Eszerint júliustól a hazánkban működő áruházláncok polcain 80 százalékban magyar élelmiszereket árulnak majd, feltéve, ha a kereskedők mindegyike csatlakozik a megállapodáshoz. A dokumentumot ugyanis tegnap csak a tárgyalásokat eddig folytató kilenc érdek-képviseleti szervezet írta alá, név szerint az áruházak egyike sem. A forgalmazók képviseletében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke, Feiner Péter jelezte: a szövetség tagjaira nézve kötelezők az etikai szabályok, azonban más kereskedők nevében nem nyilatkozhat. Így például a Lidl és az Aldi diszkontláncokra, mivel nem tagjai az OKSZ-nek, nem vonatkoznak az új kötelezettségek.
A magyar árukra vonatkozóan a kódex előírja, hogy az élelmiszer-előállítók elsősorban a honi földben termett alapanyagokat használják fel, s árletörési céllal nem importálhatnak külföldi nyersanyagot. Ugyanezen elv mentén a gazdák is csak a hazai piacon már nem értékesíthető többletmennyiséget adhatják el a határon túl.
Az eseményen Gráf József agrárminiszter hangsúlyozta: a kódex lényege az önkéntesség, vagyis hogy az élelmiszerpiac szereplői maguktól vállalják a több mint ötven előírást. A tárcavezető úgy látja: jobb, hogy nem törvényben szabályozzák a vitás kérdéseket, mert az több kiskaput hagyott volna a cégek számára. Megjegyezte azt is: nem kizárt, hogy a magyar áruk polcra kerülésével emelkedni fognak az élelmiszerárak.
Továbbra is a multiknak kedvez, ahogy a kódex eljár az úgynevezett másodlagos kondíciók kérdésében. Ezek azok a kötelezettségek, amiket a beszállítók évek óta sérelmeznek. A beszállítók szerint jellemző gyakorlat idehaza, hogy a láncok visszaélnek erőfölényükkel, és a piacra kerülésért cserébe több olyan sarcot is szednek, amelyek mögött tényleges szolgáltatás nincs is. Ilyen például a polcpénz vagy az áruháznyitási hozzájárulás, amelyek átlagban egy-egy beszállító forgalmának a 15-20 százalékát is kiteszik. A korábbi tervek szerint a kódex pontosan megszabta volna, hogy a visszatérítések mértéke nem lehet több öt, egyes esetekben 12 százaléknál. Az aláírt paktumban azonban erről már szó sincs, csupán azt rögzíti: a kereskedő csak azért kérhet pénzt a beszállítótól, amiért cserébe tényleges szolgáltatást nyújt.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
