Pénzügykutató: Gettóban az ország

Még a rendszerváltáskor sem volt olyan szintű az ország gazdasági visszaesése, mint amekkora az idén várható – derül ki a Pénzügykutató Zrt. tegnap megjelentetett előrejelzéséből, amely az ipari termelés 13 százalékos zuhanásával és 11 százalékos munkanélküliséggel kalkulál. Tegnap már Bajnai Gordon és Keller László pénzügyi államtitkár is elismerte: a költségvetésben foglaltnál akár hatszor nagyobb lesz idén a gazdaság zsugorodása.

Az ország március elejére teljesen elszigetelődött nemzetközileg, és egyfajta politikai gettóba került – jelentette ki a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója az intézet tegnapi sajtótájékoztatóján. Lengyel László szerint Magyarországnak sikerült negatív képet kialakítania magáról az EU-ban és a visegrádi országok közötti szolidaritást megbontani, sikerült Csehországot vérig sérteni és az Amerikai Egyesült Államok új kormányát is magunk ellen tudtuk fordítani. Utalt arra is, hogy Barack Obama Ukrajnával együtt ezért említette meg Magyarországot, ami szerinte egyáltalán nem volt véletlen. Hozzátette: láthatatlan a külügyminiszter teljesítménye, a pénzügyi tárca vezetője pedig elfogadhatatlan. Reményét fejezte ki, hogy lesz egy külügyminiszterünk, „aki fel tud hívni valakit külföldön”, vagy egy pénzügyminiszterünk, „aki képes tárgyalni Brüsszelben”. – Az ország elszigetelődése azért nagy baj, mert a jelenlegi helyzetben nagymértékben függünk nemzetközi intézményektől – fogalmazott Lengyel. Úgy vélte, hogy a kormány, sőt a jegybankelnök hibái is közrejátszottak a forint gyengülésében, illetve az ország leminősítésében. – A politikusaink alkalmatlanok a gazdasági válság kezelésére, és a politikai válság kezelésre, vagyis saját szakmájukban dilettánsok – mondta a közgazdász, aki szerint egyetlen szerencsénk, hogy a cseh kormányválsággal jobban el volt foglalva a külföld, ezért nem tűnhetett fel annyira a sok hibás lépés. Lengyel szerint már nem számítunk, és Albánia kettőnek tartanak minket.
A Pénzügykutató Zrt. előrejelzése szerint egyébként munkahelyek százezrei vannak veszélyben, a beruházások nyolc-kilenc százalékkal esnek vissza, az építőipar mélyrepülése folytatódik, és az export zuhanása is két számjegyű lesz idén.
*
Eszerint a decemberben elfogadott költségvetésben szereplő 0,9 százalékos gazdasági visszaesés helyett idén öt-hat százalékkal zsugorodik a gazdaság teljesítménye, és Petschnig Mária Zita főmunkatárs szerint jó, ha ennél nem lesz rosszabb a helyzet. Hangsúlyozta: még a rendszerváltáskor sem volt példa arra, hogy a bruttó nemzeti össztermék ilyen mértékben zuhant volna.
A gazdaságkutató intézet egyébként a mezőgazdaság kivételével minden területen óriási visszaeséssel számol 2009-re. Számításaik szerint a lakosság fogyasztása négy-öt százalékkal, a reálkeresetek két-három százalékkal mérséklődnek, és az ipari termelés több mint tíz százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly. A többi gazdaságkutatóval összehasonlítva a pénzügykutató borúlátóbb a munkanélküliség terén is, ami becslésük szerint év végére 10,9 százalékos lehet, munkahelyek százezreinek megszűnését jelentve. A forint árfolyamával kapcsolatban ugyanakkor erősödést, és 285-ös szintet valószínűsítenek az év végére, de megítélésük szerint a jegybanki alapkamat továbbra is magas, 8,5 százalékos szinten maradhat. Petschnig Mária Zita elmondta: az eredetileg vállalt 2,6 százalékos államháztartási hiány eléréséhez számításaik szerint még 550 milliárd forint hiányzik a költségvetésből, és ezt még az áfakulcs megemelése, a zárolt tartalékok felélése és a jövedéki adók emelése sem egyensúlyozhatja ki.
A költségvetési számok tarthatatlanságát tegnap Keller László pénzügyi államtitkár is elismerte, aki a köztelevízióban már öt százalék körüli várható visszaesésről számolt be. Keller ma már úgy látja, hogy az új kabinetnek mindenképpen módosítania kell az idei büdzsét. A távirati iroda kormányzati forrásokra hivatkozva tegnap egyébként úgy tájékoztatott, hogy Bajnai Gordon kormányfőjelölt tervezett intézkedései is öt-hat százalékos zsugorodással számolnak.
– Éppen ideje volt, hogy a kormány komolyan felismerje a realitásokat, azért, hogy a valós helyzetre ráépülő programot dolgozhasson ki – nyilatkozta lapunknak Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője, aki hangsúlyozta: az idei 5,5-6 százalékos gazdasági visszaesés hozzávetőlegesen 450-500 milliárdos lyukat jelent a költségvetésben, amelyet a szocialisták újabb költségcsökkentési programjának kezelnie kell. A közgazdász szerint egy reális költségvetéssel nőhet a hazánk iránti nemzetközi befektetői bizalom, így esély lehet később arra, hogy az állampapírpiac újra beinduljon. – Ha ez nem sikerül, akkor az állam finanszírozása továbbra is csak a nemzetközi szervezetek kezében marad – szögezte le.

Románia átírja a büdzséjét. Kiadáscsökkentést szeretne az állami költségvetésben a román kormány, és a lépést legkésőbb május végéig tenné meg. A büdzsébe eredetileg 75,6 milliárd lejt (5,38 billió forint) állítottak be a bevételi oldalra, és 94,8 milliárdot (6,74 billió forint) a kiadási oldalra. A bevételi előirányzatot 12,1 milliárd lejjel csökkentik, a kiadásokból pedig 1,8 milliárdot faragnak le. A módosításra részben az IMF-fel és az EU-val létrejött hitelmegállapodás miatt kell sort keríteni, de azért is, mert a költségvetés sarokszámai sem érvényesek már: nem 2,5 százalékkal csökken idén Románia hazai összterméke (GDP), hanem legalább 4 százalékkal, és az államháztartás hiánya a GDP 4,6 százaléka lesz az eredetileg tervezett 2 százalék helyett, az IMF szerint. Az egyetlen tárca, amelynek a kiadási keretét növelik, az esélyegyenlőségi, munka- és családügyi minisztérium lesz: 1,3 milliárddal kap többet az eddigi előirányzatnál. (MTI)