Elsősorban a pénzecskéjüket a tőzsdén fialtató kisrészvényesek kárán húzott 675 ezer dollárnyi hasznot Soros György alapítványa az OTP-részvények elleni spekulációval – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Mint arról már olvashattak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által 489 millió forintra bírságolt Soros Fund Management LLC tavaly októberben néhány óra leforgása alatt 14 százalékos értékvesztést okozott az OTP-nek azzal, hogy nagy eladói nyomást gyakorolt a piacra, s leszorította az árakat, így termelve magának nyereséget.
Kérdés, hogy mit tehetnek a kisrészvényesek ebben a helyzetben. A szakértők abban egyetértenek, hogy magányos harcosként semmit. A legnagyobb esélyük akkor lenne a kártalanításra, ha egyesületi formába tömörülnének, s így próbálnának meg polgári eljárást kezdeményezni.
Soros György egyébként csütörtökön közleményt adott ki, amelyben sajnálatát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban, s a következőképpen hárította el magáról a felelősséget: „Az elmúlt évben visszavonultam, a cég kereskedelmi tevékenységét nem én felügyelem”. Szakértők szerint viszont ez az érvelés nem állja meg a helyét. Torba Tamás közgazdász úgy látja, hogy mivel az alapítvány Soros György nevét viseli, feltételezhető, hogy a felelősségből is kiveszi a részét. A szakértő szerint célszerű lett volna a magát időnként magyarnak nevező üzletembernek néhány olyan szabályt hoznia, amellyel elkerülhette volna az ehhez hasonló eseteket. Például kiköthette volna, hogy vannak olyan piacok – közöttük a magyar is –, melyeken nem kell mindenáron nyereséget maximalizálni, s brutális módon veszteségre játszani. – Legalább etikai felelősség mindenképp terheli Soros Györgyöt – közölte a közgazdász.
Árulkodó jel lehet a felelősség kérdésében, hogy Soros György a történtek után nem mer Magyarországra jönni. Az üzletember tegnapra tervezte érkezését, s egy hétig maradt volna hazánkban, ám az útját bizonytalan időre elhalasztotta. A látogatás elmaradásának oka a Soros Fund Management ügyében folyó vizsgálat – állítja a Napi Gazdaság.
Ráadásul az sem elképzelhetetlen, hogy az OTP elleni támadás csupán a jéghegy csúcsa. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója lapunkkal közölte: lehet, hogy nem mutatható ki közvetlen kapcsolat, de arra is emlékezni kell, hogy október 9-ét megelőzően voltak híresztelések a forint összeomlásáról, ezért éppen a tranzakció fényében célszerű lenne vizsgálni, hogy voltak-e forint elleni spekulációs lépések.
Természetesen a fenti állításra még nincsenek bizonyítékok, ám azt nyugodtan állíthatjuk, hogy Soros György egyáltalán nem idegenkedik a devizák elleni támadásoktól. A szakma őt tartja a shortolás, vagyis egy részvény vagy deviza eséséből nyereséget termelő módszer nagy mesterének. Leghíresebb húzása az volt, amikor 1992-ben egymilliárd dollárt keresett az angol font árfolyamának bedöntésével. A font megroppanása közel 3,5 milliárdos veszteséget okozott a szigetországnak. Másik nagy kárt okozó ügylete az volt, amikor 1997-ben a thaiföldi baht vagy a koreai von bedőlését idézte elő. A megtámadott ázsiai devizák 40 százalékot veszítettek az értékükből, s a térségből kiinduló válság futótűzként terjedt szét a világban. Információink szerint Soros György ma már sem Thaiföldre, sem Malajziába nem teheti be a lábát, mert nem tudják garantálni a biztonságát.
A fentiekből jól látszik, hogy az OTP-papírok elleni spekuláció csak egy hoszszan kígyózó lista egyik eleme, a Soros György nevéhez köthető társaságok már számtalan esetben zsebeltek be hatalmas pénzeket hasonló eszközökkel. A PSZÁF-bírság is csak egy az üzletember büntetéseinek sorában. Korábban már többek között Csehországban, Horvátországban és Oroszországban is eljárást indítottak az alapítványai ellen. Franciaországban például 2,2 millió eurós büntetést kellett fizetnie, amiért belső tőzsdei információkat felhasználva jelentős hasznot húzott az ügyleteiből. Kazahsztánban pedig hatszázezer dolláros adótartozásért indítottak eljárást az alapítványa ellen.
Soros György cégei a jelenlegi nehéz pénzpiaci helyzetben sem roppannak öszsze, a Soros Fund Management tavaly 1,1 milliárd dollárt keresett a világgazdasági válságon, miközben az üzletember állítása szerint rengeteg jó haszonnal kecsegtető lehetőséget elszalasztottak. Soros György egy évvel korábban szintén egymilliárd dollár fölötti hasznot könyvelhetett el. A vagyona a legfrissebb adatok szerint 11 milliárd dollár körül van, ennek nagy részét hedge fundok – különösen kockázatos pénzpiaci ügyleteket felvállaló, hatalmas hozamot ígérő alapok – útján szerezte.
Soros György ugyanakkor nem elégedett meg a pénzügyekkel, belefolyt a politikába is. Alapítványai főleg a kelet-európai államok politikai csatározásaihoz nyújtottak támogatást. Egy, a szerbiai, a grúziai, a fehérorosz és az ukrán forradalmakkal foglalkozó tanulmány írója jegyzi meg, hogy minden esetben jelen vannak az amerikai külügyminisztérium és Soros György alapítványai és intézetei, amelyek tevékenysége a választások közeledtével felerősödik.
A Soros Alapítvány természetesen Magyarországot sem kerülte el, a nyolcvanas évek végétől 2007-ig működött nálunk. Az alapítvány kuratóriumának vezetését olyan, a pártállami rendszerhez, később a liberálisokhoz köthető nevek fémjelzik, mint Vásárhelyi Miklós vagy Halmai Gábor. Jelenleg a prágai kiutasítása után hazánkba költöző Central European University kapcsolódik a nevéhez. Bár Soros György állítása szerint a nyílt társadalom építésén munkálkodik, az amerikai Forbes magazinnak adott interjújában leszögezte: „Igen, a Soros alapítvány politikailag egyértelműen elfogult”.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyar-román csúcs
