Vakvágány

Nem igaz a hír, mondja a MÁV Zrt., hogy Heinczinger István, a cég vezérigazgatója tavaly 78 millió forintot vihetett haza. A társaság közleménye szerint ugyanis a szerencsétlen vezér nem kapta meg a szokásos nyolcvanszázalékos prémiumot, így kénytelen volt beérni a havi fizetésével (ez 3,42 millió forint). Vagyis a boldogtalan vezető összevissza csak negyvenegymillió forintot kapott az elmúlt esztendőben. Valószínűleg szorosabbra kellett húznia a nadrágszíját. Talán kukázni is eljárt emiatt, vagy éti csigát gyűjteni…
Szerintem Heinczinger István és lakájsajtósai szándékosan froclizni akarják a közvéleményt, ezen belül a mozdonyvezetőket, a jegyvizsgálókat és a bakterokat. Ugyan milyen épületeset alkotott eddig a nyájas vezér ezért a „csak” negyvenegymillióért (ami máskor hetvennyolc)? Úgy le van gatyásodva ez a MÁV, hogy le a kalappal… A szerelvények, a pályaudvarok önmagukért beszélnek, ahogyan a megszüntetett szárnyvonalak, a felszedett, szétlopott vágányok, sorompók, szemaforok…
A vezérigazgató meg hazavisz egy talicska pénzt, amit kevesell. Azért ehhez ábrázat kell. Meg egy nyálas sajtóosztály, amely közleményeket ad ki. Gyűjtést kellene rendezni az anyagilag megroggyant vezérigazgató javára, aki azt hiszi, mindenki most jött a hat húszassal…
A hatvanötmilliárd mínusszal rendelkező MÁV igazgatóságán százával dolgoznak olyan káderek, akiknek valójában nincs feladatuk, csak a fizetésüket kell felvenniük, meg beleülni a szolgálati autóba. Csapná meg őket a mozdony füstje…