Elkísértük egyik olvasónkat hét végi nagybevásárlására, hogy pontosan megtudjuk, mennyibe kerül ma egy átlag magyar háztartásnak a mindennapi megélhetés, vagyis hány forintot kell a boltban hagyni, hogy meleg étel kerüljön a családi asztalra. Kissné Jakab Éva egy kiskorú gyermeket nevel diplomás férjével, akinek munkahelye áldozatául esett a válságnak. Így hónapok óta egy fizetésből tartják fenn a főváros egyik peremkerületében lévő, örökölt családi házukat, ahová még tavaly nyáron költöztek lakótelepről.
Bevásárlótúránkat az egyik olcsóságáról híres, német tulajdonú diszkontáruházba szerveztük, mert – mint olvasónk mondta – jó ideje az alacsony árak és az akciók alapján szerzi be a szükséges élelmiszereket. – Heti egyszer járunk bevásárolni, olyankor megveszszük a legszükségesebb alapanyagokat, mint a tejtermékek, a zöldségek, a gyümölcsök, a liszt, az olaj, a tészta és az olcsóbb húsok. Kenyeret magunk sütünk otthon, burgonya a kertben terem, felvágottat pedig legfeljebb a kislányunknak vásárolunk időnként, ha megkívánja – vázolta a családanya. Mivel mosószerre, alapvető higiéniai termékekre is szükség van, így ezek is bekerülnek a diszkontos kosárba.
*
A család hetente kétszer ebédel meleget, hét közben a gyermek az óvodában eszik, bár – mint Kissné Jakab Éva megjegyezte – a havi hatezerbe kerülő ellátás nem kielégítő, kislánya rendszeresen éhes marad a szerény koszt után. A család hét végi beszerzése tegnap 22 300 forintba került, ami esetükben megszokott, mivel általában 20-25 ezret hagynak hetente a diszkont kasszájánál. Ezzel együtt napi kétezer forint elmegy tejre, kiflire, friss árura. A ruhát már régóta a turkálóból szerzik be, nyaralni nem voltak évek óta, luxuscikkekről álmodni sem mernek, bár a hűtőgépet jó lenne kicserélni, de erre semmi esély a bruttó 120 ezres fizetésből. Így egyelőre lemondtak nagyravágyó terveikről, csupán az alapvető megélhetést próbálják biztosítani. – Ha viszont júliusban megemelik a forgalmi adót, mely a tejen és a kenyéren kívül valamennyi napi fogyasztási cikket érint majd, akkor mi valószínűleg kevesebbet fogunk enni, csak a gyereknek jusson! – közölte fanyar mosollyal az arcán olvasónk.
A tervezett áfaemeléstől ugyanakkor nemcsak a vásárlók, hanem maguk a kereskedők is fáznak. Mint azt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében kifejti: a hazai kiskereskedelem forgalma mostanra az uniós csatlakozás előtti időket idézi, s ha a jelenlegi 20 százalékos adót 25-re emelik, az még inkább visszaveti a vásárlásokat, ráadásul erősíti a feketegazdaságot is, mert ott jelennek majd meg a napi fogyasztási cikkek piacán kieső bevételek. A tej és a kenyér áfájának két százalékpontos csökkentése ugyan hatmilliárdos pluszbevételt jelenthet, ám a többi napi cikket érintő emelés összességében 108 milliárddal vetheti vissza a forgalmat – közölte Vámos György, az OKSZ főtitkára.
Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint is végzetes lehet, ha csupán a tej és tejtermékek, valamint a kenyér és pékáruk esetében vezetnék be a középső (18 százalékos) kulcsot. Mivel egyidejűleg radikálisan csökkenni fog a lakosság élelmiszer-fogyasztásra fordítható jövedelme is, ezért különösen a szociálisan nehéz helyzetben lévőket sújtja majd az áfaemelés, és még többen lesznek kénytelenek az olcsó, szerény minőségű ennivalót fogyasztani – véli az ÉFOSZ. Szerintük ezért csökkenteni kell az áfát a friss zöldségek, gyümölcsök, valamennyi pékáru és az őrlemények (mint rizs, liszt) esetében is, illetve a hús- és baromfiipari termékeknél, az állati és növényi alapú zsiradékoknál. Azt az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége is úgy látja, hogy az áfaemelés a feketegazdaságnak kedvez majd, mivel ezen termékek jelentős része nem márkázott, nem előrecsomagolt, és rendkívül gyorsan jut el az előállítótól a fogyasztóig. Az emelés munkahelyek és vállalkozások megszűnését okozza majd, ami teljes mértékben ellentétes a kormányzat gazdaságélénkítő szándékaival – jelentette ki az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége.
