Helyi pénz a túlélés záloga?

Miközben a német és francia munkások együttesen tüntettek az ellen, hogy a Continental gépkocsiabroncs-gyártó vállalat bezárja a Hannoverben és a Párizs melletti kisvárosban Clairoix-ban működő üzemeit, a France 2 televízió egy riportban mutatta be, hogy egy kistelepülés munkanélküli, illetve nyugdíjas lakói hogyan akarják túlélni a gazdasági visszaesés okozta nyomorúságot. A kevés pénzből, amivel rendelkeznek, kifizetik a számlákat, és megveszik a legszükségesebb termékeket, ezenkívül egy társulást hoztak létre, amelyben kölcsönösen, mindenki a saját szaktudásával segíti a másikat, amit azután az elvégzett munkaidő alapján számolnak el egymással.
Az ötlet nem új, gazdasági válságok, háborúk idején, vagy amikor egy ország gazdasága szétzüllik, a lakosság számára ez a fajta együttműködés teszi elviselhetővé az életet. Ezen együttműködés, amelynek ismert magyar formája a kaláka, kiterjesztettebb változata a helyi pénz. A helyi pénz esetében már nem kell személyesen ismerni azt, akivel valaki „munkát cserél”, mindenki az elvégzett tevékenységért helyi pénzt kap, és azzal vásárolhat másoktól. Ez a helyi pénzrendszer számos fejlett országban, például az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, Svájcban is működőképes, mert elfoglaltságot és jövedelmet biztosít az abban részt vevőknek. A helyi pénz sikerének klasszikus példája az ausztriai Tirol területén található Wörgl nevű kisváros, ahol 1932-ben a munkanélküliség elérte a harminc százalékot, a város teljesen el volt adósodva, adóbevételei szinte a nullára csökkentek. Ekkor a város polgármestere Silvio Gesell német közgazdásznak (1862–1930) a természetes gazdasági rendre vonatkozó elméletét alkalmazva helyi pénzt bocsátott ki, amellyel a helyben termelt árukat lehetett megvásárolni, és a helyi adók fizetésére is fel lehetett használni. A helyi pénz fellendítette a helyi gazdaságot, és a korábbi hatalmas munkanélküliség egy év alatt megszűnt. A hasonló okok miatt 1934-ben, Zürichben alakult Wirtschaftsring-Genossenschaft (WIR – gazdasági gyűrű szövetkezet) által létrehozott pénzhelyettesítő még ma is forgalomban van. A bank székhelye jelenleg Bázel, és hét svájci városban van fiókja.
A helyi pénz a helyi lakosság védekezése az általa nem befolyásolható külső körülmények ellen. A jelenlegi úgynevezett globalizáció, vagyis a tőkés társaságoknak a nemzetállamok fölé kerekedése olyan gazdasági rendszert akar létrehozni, amelyben a helyi közösségek, de a nemzetállamok is a globális tőke érdekeit szolgálják ki. Ez a rendszer eredendően instabil, mert a hirtelen tőkemozgásokhoz az egyes országok társadalmai nem tudnak alkalmazkodni. Például egy meghatározott termelési kultúra munkaerőigényének kiképzése hosszú éveket vehet igénybe, miközben a multinacionális vállalat termelését máról holnapra más országba helyezheti át. Ugyanakkor a rendszer hosszú távon működésképtelen, mert arra épül, hogy alacsony bérű országban termeljen, és magas bérű országban, az ottani béreknek megfelelő árszínvonalon adjon el, zsebre vágva a bérkülönbözetből adódó extranyereséget. Ez a globalizációnak nevezett folyamat hajtóereje. A gazdaság azonban egy körforgás: ami a termelési oldalon bérköltség, az az értékesítési oldalon vásárlóerő. A multinacionális vállalatok úgy akarnak extranyereségre szert tenni (mert a tőkemozgások liberalizálásával ezt megengedték nekik), hogy közben nem teremtenek vásárlóerőt. Ez azonban pilótajáték: akik először lépnek erre az útra, azok természetesen jól járnak, ám minél többen akarják a példát követni, annál kisebb lesz a vásárlóerő és nagyobb a munkanélküliség a fejlett ipari országokban, amelyet a jelenlegi hannoveri tüntetés is jelez.
A rendszer működésképtelensége a jelenlegi világválság során már kiderült, de még évtizedeket vehet igénybe, míg a helyi közösségek, nemzetállamok megbirkóznak a föléjük kerekedett pénzügyi világhatalommal. E harc és a helyi közösségek védelmének jó eszköze lehet a helyi pénz.