Márciusban írta ki a Miniszterelnöki Hivatal a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjára vonatkozó közbeszerzési eljárást, holott azt az érintettek tavaly szeptemberre várták. A százezer forintért kiváltható pályázati csomag szakértők szerint rendkívül szigorúra sikeredett, ráadásul mindössze egy hónapot adott a pályázóknak az anyag összeállítására, a referenciák begyűjtésére – a leadási határidő ugyanis ma lejár.
A 2,5 milliárd forintos tender nyertesének a kivitelezésben is tartania kell majd a feszes tempót, tekintve, hogy a jövő év május 1-jén kezdődő világkiállítás próbaüzemét a kínaiak hónapokkal korábban meg akarják kezdeni – tudtuk meg a www.vilagkiallitas.hu főszerkesztőjétől. Gerhard Ákos vázolta: az ideális pályázónak értenie kell az építészethez, az informatikához, kívánalom, hogy legyen jártas az őrzésvédelemben, mindeközben rutinosan szervezzen-bonyolítson kulturális programokat, s az sem árt, ha konyít valamit a PR-hoz. Ám nem elég, ha a vállalkozó kedvű pályázó mindebben jártas, három évre visszamenőleg ugyanis több millió eurós nettó forgalmat és legalább két, 30 ország részvételével Kína területén szervezett nemzetközi rendezvényen való tevékenységet kell igazolnia. Mindezeken kívül például az is elvárás, hogy a pályázó „kiállítási tér üzemeltetéséből származó” éves nettó forgalma 2006 és 2008 között elérte az egymillió eurót.
– Ilyen polihisztor cég vélhetőleg kevés akad – jegyezte meg a kínai tolmácsként és üzletemberként tevékenykedő főszerkesztő, aki azért hívta életre politikailag független weboldalát, mert 2008 márciusáig egyáltalán nem létezett olyan hivatalos, a kormány által létrehozott portál, ami tájékoztatta volna a magyar gazdasági élet résztvevőit a világkiállítással kapcsolatos hírekről, pályázati lehetőségekről. Holott eközben a kínai fél folyamatosan írta ki a kínai és angol nyelvű nemzetközi tendereket, amiről csak kevesen értesülhettek, így a magyar cégek le is maradtak róluk.
Gerhard Ákos munkatársaival (köztük több fordító, informatikus, jogász és újságíró) arra vállalkozott, hogy folyamatosan figyeli, s magyarra fordítja a kínai és az egyéb nemzetközi sajtóban megjelent írásokat, és nyilvánosságra hozza az ott megjelent felhívásokat, lehetővé téve a magyar vállalkozások számára az ezeken történő versenyképes részvételt.
Bár a szerkesztők többször is megkeresték együttműködési szándékkal – az egyébként kínai nyelvet nem ismerő – Huszty Andrást, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért s a 2010-es világkiállításon való részvételért felelős miniszterelnöki megbízottat, ám mint Gerhard Ákos állítja, mindeddig merev elutasításba ütköztek. Hozzátette: a végül tavaly márciusban létrehozott kormányzati weboldalon sem a kínai, sem a nemzetközi sajtó friss hírei máig nem jelennek meg, ahogy hiába keressük rajta a nemzetközi pályázati kiírásokat is.
A magyar kormány figyelemre méltó összeget, 3,29 milliárd forintot különített el a sanghaji világkiállításon való részvételre, ezért a www.vilagkiallitas.hu kritikus figyelemmel kíséri a magyar pavilonnal kapcsolatos politikai és gazdasági döntéseket és a közpénzek felhasználását. Érdekes megállapításuk például, hogy 2007 októbere és 2009 januárja között négy cég is nyolcmillió forint körüli összeget kapott a magyar pavilon koncepciójának, külső-belső megjelenésének elkészítéséért, miközben arra külön is kiírtak egy építészeti tervpályázatot, amelynek ugyanez volt a célja és eredménye. Tréfás összegekkel is találkozhatunk az adathalmazban: egy ügyvédi iroda például 3333333 forintért adott jogi tanácsot, ám ezt az összeget később 6666666 forintra emelték a felek.
Gerhard Ákos azt is elárulta: a magyar pavilonnal kapcsolatos építészeti tervpályázat korábbi nyilvános vitáján az építészszakma jelen lévő képviselőit erősen megosztotta az elfogadott koncepció, s mivel a zsűri nem talált tökéletesen megfelelő pályaművet, első díjat nem is osztottak ki. A vitán nem jelent meg a miniszterelnöki megbízott, miként a zsűrielnök kivételével a zsűritagok is távollétükkel tüntettek.
Megkerestük Huszty Andrást is a pályázat kapcsán, arra lettünk volna kíváncsiak, mi az oka a kései kiírásnak, s miért ennyire szigorúk a feltételek, hogy az a szakértőkben felvetette a kérdést: netán egy adott cégre született a közbeszerzési kiírás? Kíváncsiak lettünk volna arra is, mi a terv, ha határidőre nem érkezik alkalmas pályázati anyag, s melyek azok a hazai cégek, amelyek részt vettek már nagy nemzetközi rendezvényeken Kínában – erről ugyanis bizonyára tudomása van a távol-keleti országgal kapcsolatot tartó miniszterelnöki megbízottnak. Huszty válaszában mindössze azt közölte: a legkevésbé sem vagyunk késésben a tendert illetően. További kérdéseinkkel a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Közbeszerzési Főosztályához irányított, ahonnan azonban kérésünk ellenére lapzártánkig nem érkezett válasz.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
