Négy ujgur, három szaúdi és egy csádi állampolgár – velük együtt a múlt héten összesen tíz személyt adtak át és szállítottak el Guantánamóból az amerikai hatóságok. A legnagyobb felhördülést annak a négy kínai állampolgárságú ujgur mozlimnak az esete váltotta ki, akiket a karib-tengeri Bermuda fogadott be. A sziget ugyanis brit domínium, amelyet a brit parlament által kinevezett kormányzó igazgat, és noha rendelkezik önálló parlamenttel, külpolitikáját Londonból irányítják. Az ujgurok – akiknek kiadatását Peking folyamatosan kéri – e héten történt átvétele azonban felborzolta a kedélyeket Nagy-Britanniában, ugyanis a sziget anélkül állapodott meg Washingtonnal, hogy szólt volna a londoni külügyminisztériumnak. A brit diplomácia vezetője, a munkáspárti David Milliband szerint legalábbis kormánya nem tudott a bermudai tervekről. Így utólag intézett éles kirohanást, kijelentve, hogy a sziget által befogadott egykori guantánamóiak soha nem kaphatnak úti okmányokat, és nem hagyhatják el Bermudát. Súlyos kormányzati gyengeségre és hozzá nem értésre vall, hogy az ujgurok – akik közül a maradék 13 foglyot az óceániai Palau veszi át – Bermudára történő átszállítását a brit külügyminisztérium háta mögött és tudta nélkül meg lehetett valósítani – reagált a történtekre William Hague, a konzervatívok árnyék külügyminisztere. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Millibanddel történt telefonbeszélgetése után jelezte, hogy Washington nem hajlandó visszavonni a karib-tengeri domíniummal kötött megállapodását.
Az Obama-kormány az ujgurok kiadása mellett élénk tárgyalásokat folytat öböltérségbéli stratégiai szövetségesével, Szaúd-Arábiával is. Az amerikai AP hírügynökség információi szerint a Fehér Ház mintegy száz, jemeni állampolgárságú guantánamói fogoly Rijádnak történő átadását készíti elő. Az őrizeteseket pedig egy, az öböl menti országban működő rehabilitációs központba szállítanák. A szaúdiak közben már a hét végén átvették a fogolytáborban négy évig éhségsztrájkoló Ahmed Zuhairt és két társát. A napokban ugyancsak átadnak egy 21 éves csádi–szaúdi állampolgárságú férfit, akit még 14 éves korában, 2001 őszén tartóztattak le Pakisztánban. Mohamed el-Gharanit – aki ellen hét év alatt semmiféle bizonyítékot nem találtak – hazaszállították Csádba.
A ma ülésező uniós külügyminiszteri csúcson is szó esik majd a guantánamói foglyok jövőjéről, az EU-tagállamok közös nyilatkozatot fogadnak el a bezárás menetéről.
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
