– Neki, mint a demokratikus államszervezet őrének kötelessége lett volna megnézni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek, ám ezt nem tette meg. Alapvetően téved abban is, hogy nincsenek politikai feladatai, vagy tudatosan elhárítja az alaptörvény által rábízott feladatkört – mondta.
– Maga az alaptörvény legalább két politikai eszközt is az államfő rendelkezésére bocsát éppen azért, hogy a politikai felelősségét teljesíteni tudja. Ugyanis az alaptörvény azt mondja, hogy az államfőnek joga van részt venni az Országgyűlés ülésein, és ott felszólalni. Az alaptörvény pedig azt is előírja, hogy a köztársasági elnöknek joga van törvényt előterjeszteni – sorolta Róna Péter.
Miután az államfő az index.hu-nak adott interjúban megerősítette, hogy ő ezt a feladatkört nem vállalja, az elmozdításához szükséges feltételek teljesülnek, tehát nincs szükség az alaptörvény módosítására sem. Az Országgyűlésben a képviselők ötöde kezdeményezheti elmozdítását, az elmozdítási indítványát megszavazhatja az Országgyűlés kétharmada, és az elmozdításról pedig az Alkotmánybíróság hivatott dönteni. Szerinte pedig ezt a fideszes elemekből álló Alkotmánybíróság sem fogja elutasítani, mert mire az Alkotmánybíróságra kerülne ez a dolog, Sulyok Tamás hitelessége romokban heverne az ország és a világ előtt.
Róna Péter szerint Sulyok Tamás le fog mondani
– A Tisza-kormánynak ezt a menetrendet kellene követnie az alkotmánymódosítás helyett, mert ezzel elismerné a különböző hatalmi ágak működését, vagyis bizonyíthatja, hogy nem tör egyeduralomra. Ha alkotmánymódosítással állna elő, ugyanazt csinálná, mint a Fidesz. Ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy Sulyok Tamás lemond a posztjáról – mondta.
Másik lehetőség a közvetlen elnökválasztás bevezetése – tette hozzá.
Azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely szerint csak nyolc évig lehet valaki miniszterelnök és ennek érvénye 1990. május 2-tól datálódik, úgy kommentálta: azt üzeni Magyar Péter miniszterelnöknek, hogy ezt a tervezetet vonják vissza és felejtsék el!
Mert ez a korlátozás nem fér bele a parlamenti demokrácia rendszerébe, csak egy elnöki rendszerbe. Mert Magyarországon nem elnökre, hanem pártokra szavazunk és aztán ők döntik el, hogy ki legyen a miniszterelnök. Vagyis a tervezet egy
jogi torzszülött, egy lex Orbán.
A műsorvezető végül felvetette: Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével készített interjúja során szóba került, hogy a nagy globális hitelminősítők a napokban, illetve az elkövetkező hetekben készítik el a jelentésüket Magyarországról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!