Búcsú a manipulálhatóságtól

Leáldozott az elitista gondolkodásnak, a tömegek lenézésének – derült ki Pokol Béla és Aczél Petra előadásaiból a Civil Akadémián. Az emberek ugyanis egyre kevésbé adják a vezérelvű kommunikáció által sulykolt válaszokat a kormányzással kapcsolatos kérdésekre. Ennek egyik szembeszökő megnyilvánulása volt az EP-választás.

Újszerű, hogy a hatalompárti tömegmédia sulykolása hatástalanná vált az utóbbi időszakban – fejtette ki Pokol Béla egyetemi tanár a Polgárok Házában. Ennek az az oka, hogy hiába próbálták szokás szerint ellenszenves színben feltüntetni a jobboldalt, az emberek helyzete olyan súlyos, hogy az felülírta a médiabefolyásolást. A professzor szerint közrejátszhatott a társadalom elfordulásában a szocialistáktól, hogy lassanként komplett börtönválogatottat lehetne kiállítani politikusaikból. A nagy többség csalódottságát kiváltó okok közé sorolta azt is, hogy a cigányság integrálására sem tett érdemi lépéseket a kormányzat. Negatív fejleményként értékelte a politika- és pártellenességet, amit a hatalmi elitista gondolkodás számlájára lehet írni. Pokol Béla kérdésekre válaszolva úgy vélte: az elszámoltatáshoz megvannak a törvények. Ha a jogalkalmazók következetesebbek a mentelmi kérdésekben, a vádlottak padja már eddig is hosszabb lehetett volna a Zuschlag-perben és más kormányzati korrupciós ügyekben. Az ügyészség szerinte óvatos volt a vezetőkre vonatkozó vádemeléseknél, így különösen érthetetlenek az éles politikai támadások a kormány potentátjai részéről. A volt országgyűlési képviselő úgy látja, lehet olyan tényállásokat találni, amelyek alapján szankcionálni lehetne a magyar nemzet, illetve a jobboldal elleni uszítást, lejáratást. Lát lehetőséget egy olyan médiatörvény megalkotására, amely a sajtóviszonyokat kiegyensúlyozottá tenné. Kétharmados többségű kabinet esetén pár hónapon belül megalkothatnának egy jogilag, szakmailag megalapozott és a társadalom többségének érdekeit megjelenítő jogszabályt.
A politika is önazonossági válságban van Aczél Petra szerint, hiszen abszurd, amikor maguk a politikusok is azzal kezdik sokszor nyilatkozataikat, hogy nem szeretik a politikát. Az egyetemi docens szerint azonban csak a jelenlegi demokratikus intézményeinkben nem bízunk, magában a demokráciában viszont igen. A közélet, a közösség és a kommunikáció összefüggéseit taglaló előadásában az érdektelenségből való lehetséges kiútként ajánlotta a politika arisztotelészi megfogalmazásához való visszatérést. Az ókori bölcs a politikoszt úgy határozta meg, mint aki képes arra, hogy embertársaival beszéljen és a közügyekben részt vegyen. A posztmodern kampány azonban az embereket nem aktivizálni, hanem passzivizálni akarja, a készen kapott dolgok kényelmével kecsegtetve. Holott az igazi politizálás nem is a döntések formális meghozatala, hanem az azt megelőző közösségi vita. Aczél Petra szavaiból kiviláglott: a jelenlegi nómenklatúra ezt a vitát akarja kiiktatni. Az emberek viszont éppen azért vesztik el érdeklődésüket a politika iránt, mert úgy érzik: erőnek erejével be vannak hajtva valahová. Mindezek a passzivizálási technikák szoros viszonyban állnak az információs társadalom divatluftballonjával. Mint azt a Pázmány egyetem oktatója kifejtette: az információs társadalom valójában lebeszél a gondolkodásról, s manipulációs társadalmat akar kialakítani. A szlogenekben való gyors kommunikációt erőlteti. Nem ad magyarázatot, az óriási adattömeggel bizonytalanná tesz, ezáltal a dolgok kritikátlan elfogadására nevel. Mára a helyzet odáig fajult, hogy az információs szubkultúra nem csupán befolyásol, hanem gyártja a valóságot. A katolikus egyetem docense emlékeztetett rá: eredetileg a kommunikáció szó pozitív értelmű, azt a módot jelenti, ahogy a közélet létrejön. Ahogyan a tetteknek szavakká formálásával a közösség szimbólumai megszületnek. Az álmodern kampányelvek azonban a kibocsátót aktívnak, míg a befogadókat paszszívnak tervezik, s így ellenérdekeltek a közösségek és az egyéniségek megerősödésében.