Egységesen sorakoztak fel a román politikai pártok a nagykoalíciós bukaresti kormány azon javaslata mellett, hogy könnyített eljárással jussanak állampolgársághoz a Moldovai Köztársaságban élő románok. Bár az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt a legutóbbi választásokat követő fél évben minden egyes kormányzati lépést élesen bírált, ezúttal, az állampolgárság ügyében egyetlen rossz szóval sem illette az Emil Boc kormányfő vezette kabinet döntését. A posztkommunista Szociáldemokrata Párttól a jobbközép demokratákon át egészen a liberálisokig egyetlen formáció képviselője sem talált kifogásolnivalót a tervezetben foglaltak ellen. A kormánnyal egyébként rendkívül kritikus bukaresti sajtó egyik része üdvözölte a szándékot, a másik fele pedig nagyvonalúan átsiklott az eseményen. Nem volt olyan ellenzéki liberális publicista, aki éppen e kérdésben tartotta volna hatékonynak övön aluli ütést mérni a kabinetre.
A bukaresti parlament felsőházában egyetlen párt frakciója utasította el az állampolgársági törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szerint kiszámíthatatlan folyamatot indíthat el, ha a kormánykoalíció új jogi intézményt hoz létre a törvény módosításával, és mindenkinek megadja az állampolgárságot, akinek felmenői harmadfokig valaha román állampolgárok voltak. Markó Béláék lépése részben érthető, taktikailag viszont elhibázott, erkölcsi szempontból pedig elfogadhatatlan. Érthető, hiszen Romániában – Magyarországgal ellentétben – a letelepedés nélküli román állampolgárság szavazati joggal is jár, így értelemszerűen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára egyre nehezebbé válhat az ötszázalékos bejutási küszöb elérése. Taktikailag elhibázott, hiszen Markóék ellenszavazatai nem tudják megakadályozni a döntést, ellenben erőteljes ellenszenvet váltanak ki a román közvéleményből. Végül morálisan megmagyarázhatatlan az RMDSZ álláspontja azután, hogy öt éve még teljes mellszélességgel támogatta a letelepedés nélkül megszerezhető magyar állampolgárság kiterjesztését az erdélyi magyarokra, s ez utóbbi lehetőség a későbbiekben sem zárható ki.
Reális cél lehet „Paks III”
