Geg, karikatúra, metafizika

A 9. Kecskeméti Animációs- film-fesztivál (KAFF) második versenynapja után megállapíthatjuk, hogy két év alatt még érettnek számító, sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkező alkotók is meglepték a szakmabelieket, régi, elfeledett műfajok keresik új helyüket a palettán, s egyre karakteresebben jelentkeznek filozófia-metafizikai igényű alkotások.

Richly Zsolt rézkarcszerű „ördögös” Kőműves Kelemenje a korábbi munkáit ismerőknek meglepetést okozott hangvételében, képi világában egyaránt. Pálfi Zsolt Jelek című filmje és Orosz István Útvesztőkje szintén míves, művészi grafikai és szellemi igénnyel és invencióval megformált alkotások. Tóth Pál 3D-s Kicsi rigója – a magányos rajzoló és az ablakába röppenő kismadár kapcsolata – nem páratlanul eredeti téma, kicsit hosszú is, de megható, szívhez szóló. Kis Iván Senkiföldjén című filmjét Pilinszky verse után és Bartók zenéjére komponálta, témája a szellemi-lelki, az emberi pusztulása. A rendező a filmhez háttértanulmányokat folytatott Patmosz szigetén, ahol Szent János élt Jézus halála után. Nem meglepő hát, hogy a film lépcsői, kövei, falai beszélnek hozzánk, és napok múlva is emlékszünk rájuk. Paál Zsuzsanna költői filmje hajnaltól hajnalig játszódik. Valaki meghal, lelke gyolcsát átmossa az ég, s valami visszatér belőle az örök körforgásba. Mindezt egyszerű, magától értetődő, szenvedélytelen szelíd képekben mondja el az akvarellsorozatszerű alkotás. Több pályamű jelenléte felveti, hogy egymáshoz lehet-e mérni gegeket, filmkarikatúrákat és primer metafizikai gondolatokat közreadó filmeket.
Bár a Hold című filmnek a nézőtéren semmivel nem volt kisebb sikere, mint Koós Árpád Babazsúrjának, amely utóbbi nagyon magas technikai színvonalú, egy tömbből faragott, bombasztikus képi tréfa. Patrovits Tamás M-m magyarok,
c-c…romák című filmjével visszatérhet a filmkarikatúra, illetve a közéletiség a magyar animációs film világába. A rendező egy internetes hírportál számára készítette mindössze tíz nap alatt „gyors reagálású” filmjét, amelyben megszólal a miskolci rendőrfőkapitány, azután Draskovics Tibor belügyminiszter, felvonulnak a siófoki romák, megszólal Lakatos Attila, a borsodi cigányvajda, és fotóról rajzolt karikatúraarccal azt mondja, azért van cigánybűnözés, mert nincs munka. Drazsénkat újra megkérdezi egy riporter, hogy nem kellene-e levonni a konzekvenciát ezek után, és ő megmondja, hogy nem. Ez a rajzfilm poénja. Nagy tanulság, mennyire hálás a közönség, ha nem froclizzák, rasszistázzák végre, hanem valamit, ha vonakodva is, ha óvatosan is az ő nevében mondanak ki az alkotók. Tegnap lezárult a magyar rövid- és tévéfilmek és a nemzetközi egész estés animációs filmek versenye, ma a díjkiosztóig még maradt egy adag az Oscar-díjas filmekből, most vetítik a legutóbbi évek díjazott filmjeit, köztük Templeton–Welchman Péter és a farkasát, láthatja a közönség a Gusztáv-sorozat darabjait, s ma ismétlik Az erotika az animációban című válogatást.