Ledarálják a PSZÁF-ot

Régi, jól bevált módszerekkel venné el a kormány a függetlenséget – ezúttal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. Az MNB és a KSH elleni támadásokhoz hasonlóan a PSZÁF-ra vonatkozó új törvényjavaslatoknak is egy a célja: az intézmény kormányzati felügyelete.

Korábban már bevált módszer segítségével vonná el a pénzpiacok felügyeletének függetlenségét a kormány, legalábbis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) vonatkozó új törvényjavaslatok erre engednek következtetni. A függetlenség csorbítása nemcsak a pénzügyi ellenőrzés rendszerét gyengítené meg, hanem a kormányhoz hű emberek bebetonozására is lehetőséget adna.
Az Országgyűlés jelenleg két törvényjavaslatot tárgyal a felügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Az egyik a három-öt tagú felügyeleti tanács helyett a miniszterelnök által javasolt, s az államfő által kinevezett személyre bízná a felügyelet irányítását. Miután a törvénymódosítás a PSZÁF vezetését és struktúráját érinti, a törvény szerint kötelező lenne a felügyelettel történő kormányzati egyeztetés, ez azonban minisztériumi információink szerint elmaradt. A javaslatból hiányzik az a – jelenlegi törvényben még meglévő – passzus is, miszerint a felügyelet vezetése a munkájában nem utasítható.
A másik törvényjavaslat a felügyeleti díjbevételek elvonhatóságát célozta meg. A törvény előírásával szemben a felügyelet vezetését itt sem vonták be az egyeztetésbe. Míg az első törvénymódosítást a PSZÁF nem kívánta kommentálni, a második ügyében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak a döntés megsemmisítéséért.
A PSZÁF és a Magyar Nemzeti Bank összevonása sem került le a napirendről, bár a részleteket firtató kérdésekre a Kormányszóvivői Iroda kitérő választ adott lapunknak. Hasonló eszközökkel támadást utoljára 2004 decemberében intézett a kormány, akkor a még Járai Zsigmond vezette jegybank volt a célpont. Az MSZP és az SZDSZ által elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő által jelölt négy taggal bővülhessen ki a legfőbb döntéshozó szerv, a monetáris tanács. Noha azt a törvény előírta, egyeztetés a jegybank vezetésével sem történt. A KSH irányításába 2003-ban avatkozott be a kormány. Ekkor a hivatal teljes vezetését menesztették, mint a bíróság később kimondta: jogellenesen.