Lelőttek egy tiltakozót Teheránban

A hatósági tiltás ellenére Mir Hosszein Muszavi vesztes iráni ellenzéki elnökjelölt több tízezer híve tüntetett hétfőn délután Teheránban Mahmúd Ahmadinezsád hivatalban lévő államfő – szerintük csalással történő – újraválasztása ellen. A megmozduláson lövések dördültek.

MTI
2009. 06. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ross távozik. Visszahívják posztjáról Dennis Rosst, az amerikai külügyminisztérium Irán-ügyekért felelős különmegbízottját – írta a Háárec. A liberális izraeli napilap szerint a lépésnek több oka lehet, így Ross zsidó származása vagy határozott Izrael-párti gondolkodása. Széles körben ismert, hogy Bill Clinton korábbi közel-keleti béketárgyalója szoros kapcsolatot ápol vezető izraeli védelmi tisztviselőkkel és kormánytagokkal. Nemrég megjelent könyvében Ross a palesztin-kérdés és az iráni nukleáris téma közös kezelése ellen érvelt, és a katonai beavatkozást is felvetette Irán ellen. (S. L. S.)


Fotó: MTI/AP/Vahid Salemi„ title=”Lelőttek egy tiltakozót Teheránban„ hspace=”5„ width=”360„ height=”190„ align=”left„ />Jóllehet a teheráni belügyminisztérium betiltott minden Muszavi melletti tüntetést, az ellenzéki politikus több tízezer híve gyűlt össze, majd vonult fel az iráni főváros központjában. A tüntetők az Azadi sugárúton, az iráni sah rendszerét megdöntő 1979-es iszlám forradalom alatti tiltakozások egyik fő helyszínén vonultak fel. Közben a „Muszavi, veled vagyunk!”, „Az irániak inkább meghalnak, mintsem megalázkodjanak!” és „Halál a diktátorra!” jelszavakat skandálták – arra utalva, hogy szerintük választási csalással aratott fölényes győzelmet az ultrakonzervatív Ahmadinezsád a múlt pénteki elnökválasztáson. Az állami televízió riporterének telefonos bejelentkezése szerint szórványos lövöldözés volt az egyik helyszínen. Egy ember meghalt, többen megsebesültek. Egy iráni fotós szerint a lelőtt férfit a homlokán érte a lövés.
Az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden a hivatalos álláspontnál kissé határozottabb hangot ütött meg egy tévéinterjú során: „Ők így nyomják el a szólásszabadságot, a tömegeket, így bánnak az emberekkel, és ez bizony komoly aggodalmat okoz.” A német külügyminiszter az események miatt bekérette hivatalába az iráni nagykövetet. A francia külügyminiszter eközben leszögezte, sajnálja, hogy „nyíltság helyett a brutális reakciót” választották. Súlyos aggodalmuknak adtak hangot az EU-országok külügyminiszterei is a békés iráni tüntetők elleni erőszak alkalmazása miatt.
Ahmadinezsád ellenfelét, a most választási csalást kiáltó Mir Hosszein Muszavit egyébként a nyugati sajtóban általánosságban reformerként és liberálisként festik le. Muszavi 1980 és 1988 között volt Irán miniszterelnöke. Akkor a politikusok radikális szárnyához tartozóként tartották számon, aki egyértelműen az állami irányítású gazdaság mellett állt a piacgazdasággal szemben, az iráni iszlám forradalom eszméjét nagyon szem előtt tartva politizált, és bírta Khomeini ajatollah, Irán akkori legfelső vezetőjének támogatását. Az iraki–iráni háború befejeztével visszautasította azt a felvetést, hogy külföldi segítséget kellene elfogadni az újjáépítéshez, minthogy ezt az iszlám forradalommal ellentétesnek tartotta. 1984-ben a Los Angeles-i olimpia elleni bojkottot vezette, két évvel később pedig leszögezte, hogy az Egyesült Államokkal a forradalom ellen elkövetett bűnei miatt soha nem lesz tárgyalás. 1988-ban a Reuters brit hírügynökség tájékoztatása szerint Mir Hosszein Muszavi Izraelt rákos daganatnak nevezte, egy évvel később a londoni Times pedig azt írta, hogy a kormányfő maga is a Sátáni versek című, Mohamed prófétát sértő könyve miatt halálra ítélt Salman Rushdie brit–indiai író megölésére szólított fel. Ebben az évben a Washington Post a politikust mint vezető keményvonalast jellemezte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.