Ross távozik. Visszahívják posztjáról Dennis Rosst, az amerikai külügyminisztérium Irán-ügyekért felelős különmegbízottját – írta a Háárec. A liberális izraeli napilap szerint a lépésnek több oka lehet, így Ross zsidó származása vagy határozott Izrael-párti gondolkodása. Széles körben ismert, hogy Bill Clinton korábbi közel-keleti béketárgyalója szoros kapcsolatot ápol vezető izraeli védelmi tisztviselőkkel és kormánytagokkal. Nemrég megjelent könyvében Ross a palesztin-kérdés és az iráni nukleáris téma közös kezelése ellen érvelt, és a katonai beavatkozást is felvetette Irán ellen. (S. L. S.)
Fotó: MTI/AP/Vahid Salemi„ title=”Lelőttek egy tiltakozót Teheránban„ hspace=”5„ width=”360„ height=”190„ align=”left„ />Jóllehet a teheráni belügyminisztérium betiltott minden Muszavi melletti tüntetést, az ellenzéki politikus több tízezer híve gyűlt össze, majd vonult fel az iráni főváros központjában. A tüntetők az Azadi sugárúton, az iráni sah rendszerét megdöntő 1979-es iszlám forradalom alatti tiltakozások egyik fő helyszínén vonultak fel. Közben a „Muszavi, veled vagyunk!”, „Az irániak inkább meghalnak, mintsem megalázkodjanak!” és „Halál a diktátorra!” jelszavakat skandálták – arra utalva, hogy szerintük választási csalással aratott fölényes győzelmet az ultrakonzervatív Ahmadinezsád a múlt pénteki elnökválasztáson. Az állami televízió riporterének telefonos bejelentkezése szerint szórványos lövöldözés volt az egyik helyszínen. Egy ember meghalt, többen megsebesültek. Egy iráni fotós szerint a lelőtt férfit a homlokán érte a lövés.
Az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden a hivatalos álláspontnál kissé határozottabb hangot ütött meg egy tévéinterjú során: „Ők így nyomják el a szólásszabadságot, a tömegeket, így bánnak az emberekkel, és ez bizony komoly aggodalmat okoz.” A német külügyminiszter az események miatt bekérette hivatalába az iráni nagykövetet. A francia külügyminiszter eközben leszögezte, sajnálja, hogy „nyíltság helyett a brutális reakciót” választották. Súlyos aggodalmuknak adtak hangot az EU-országok külügyminiszterei is a békés iráni tüntetők elleni erőszak alkalmazása miatt.
Ahmadinezsád ellenfelét, a most választási csalást kiáltó Mir Hosszein Muszavit egyébként a nyugati sajtóban általánosságban reformerként és liberálisként festik le. Muszavi 1980 és 1988 között volt Irán miniszterelnöke. Akkor a politikusok radikális szárnyához tartozóként tartották számon, aki egyértelműen az állami irányítású gazdaság mellett állt a piacgazdasággal szemben, az iráni iszlám forradalom eszméjét nagyon szem előtt tartva politizált, és bírta Khomeini ajatollah, Irán akkori legfelső vezetőjének támogatását. Az iraki–iráni háború befejeztével visszautasította azt a felvetést, hogy külföldi segítséget kellene elfogadni az újjáépítéshez, minthogy ezt az iszlám forradalommal ellentétesnek tartotta. 1984-ben a Los Angeles-i olimpia elleni bojkottot vezette, két évvel később pedig leszögezte, hogy az Egyesült Államokkal a forradalom ellen elkövetett bűnei miatt soha nem lesz tárgyalás. 1988-ban a Reuters brit hírügynökség tájékoztatása szerint Mir Hosszein Muszavi Izraelt rákos daganatnak nevezte, egy évvel később a londoni Times pedig azt írta, hogy a kormányfő maga is a Sátáni versek című, Mohamed prófétát sértő könyve miatt halálra ítélt Salman Rushdie brit–indiai író megölésére szólított fel. Ebben az évben a Washington Post a politikust mint vezető keményvonalast jellemezte.