Nem kapott garanciát arra Medgyasszay László KDNP-s képviselő a Pénzügyminisztérium államtitkárától, hogy az állami erdőgazdaságokból a tulajdonosi szerkezet átalakításával egy szelet sem kerül magánkézbe. Az ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszában Katona Tamás viszont többször is leszögezte: „szó sincs privatizációról”.
Mint arról beszámoltunk, egy lapunk birtokába került dokumentum szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azt tervezi, hogy – a hatékonyság javítására hivatkozva – létrehoz egy holdingcéget, amelyik birtokolja a 19 állami erdőgazdálkodási társaság vagyonkezelő jogait. Emellett külön céget alakítanának ki a három nagy – a zalahápi, a csurgói és a gyöngyösi – parkettagyár összefogására, 3-4 milliárd forintos tőkével.
*
Emellett koncentrálnák az Öreglaki Vadhúsfeldolgozó Kft. és a Vadex Zrt.-ben folyó tevékenységet. Mint írtuk, a vagyonkezelő cégek létrehozása első lépés lehet a társaságok majdani privatizációja felé, hiszen az egy kézbe kerülő állami cégek könnyebben eladhatóvá válnak.
Az MNV-nél lapunk további részletek felől érdeklődött a tervezett átalakítással kapcsolatban. Száraz Gábor szóvivő viszont csak azt ismerte el, hogy a közös vagyonkezeléssel kapcsolatban valóban készült szakmai elképzelés, de a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) eddig nem tűzte napirendjére ennek megtárgyalását, s tudomása szerint a soron következő, jövő hét szerdai ülésen sem fog szerepelni az anyag. Hozzáfűzte, egy ilyen holdingtársaság létrehozása csak a vagyontörvény módosításával valósulhatna meg. A 19 erdőtársaság ugyanis jelenleg száz százalékban a tartósan állami kézben tartandó vagyonelemek listáján szerepel, így az új holdingcég ugyancsak a hosszú távon állami tulajdonban tartandó vállalatok közé kerülne. A Pénzügyminisztérium emellett tegnapi közleményében kijelentette: nincs napirenden az erdőtársaságok privatizációja. Hangsúlyozták, „az NVT sem az erdővagyon, sem pedig a vízvagyon vagy az azt kezelő vízközművek privatizációjáról, annak előkészítéséről előterjesztést nem tárgyalt, döntést nem hozott”.
Fónagy János (Fidesz) a parlamentben tegnap mégis azt kérdezte a miniszterelnöktől: ha a kormánynak nem áll érdekében, hogy a magyar vízvagyon hasznosításával kapcsolatos kérdéseket lebegtesse, akkor miért nem állítja le a vízközművek összevonását. – Magyarországnak nem érdeke, hogy a vízvagyonát privatizálják – fogalmazott válaszában Bajnai Gordon az MTI szerint. Hozzátette, a kormány nem támogatja a vízvagyon vagy akár vízhasznosítás feletti koncessziós jogok magánkézbe adását, „s minden ezzel ellentétes szándékot a kormány minden jogi lehetőséggel megakadályoz”.
Ugyanakkor e kijelentéssel szemben mégis privatizációra kerülhet sor az állami tulajdonú Észak-dunántúli Vízműnél (ÉDV). Igaz, nem a társaság működtetése, hanem annak karbantartási, hibaelhárítási és közműépítési munkálatai kerülhetnek magánkézbe. A lapunk birtokába jutott iratok szerint mindez úgy történne, hogy a vízellátó létrehozna egy kft.-t 80 millió forintos alaptőkével, majd ebbe rövid távon 200 millió forint külső tőkét vonnának be. Erre azért lenne szükség, mert bár a kft. átvenné az eddig e területen dolgozókat, mint a dokumentumban áll: a cégnél – a bérköltségek mérséklése érdekében – fennáll a munkavállalók létszámának csökkentése is lehetőségként, amellyel „a kft. vezetése (…) várhatóan élni fog”. A bevont külső tőke így elsősorban az elbocsátások után fizetendő végkielégítés fedezésére szolgálna. Az intézkedés csaknem 270 munkahelyet érint.
A tervezetben azt is leírják, hogy a kft. esetleges működési zavarai jelentős problémákat okozhatnak az ellátásban, ezért az ÉDV biztos megrendelésekkel biztosítja az új cég számára a stabil működéshez szükséges feltételeket. Így kikötik, hogy a vízmű éves szinten mintegy 1400 millió forintos forgalmat bonyolít le a céggel, amihez még hozzájön további 700 millió forint, ami olyan építési beruházásokat takar, amelyekre szintén a kft. pályázhatna jó eséllyel.
