Odaveszett a búzatermés egyharmada

Csaknem kétmillió tonna gabona ment az idén veszendőbe a rendkívüli aszály miatt – jelentette ki lapunknak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Jakab István szerint végtelenül szomorú, hogy ma Magyarországon az 5,6 millió hektár megművelt termőföldből mindössze 300 ezer hektár öntözhető. A magas vízárak és az öntözés engedélyezéséhez szükséges bürokratikus eljárások miatt ráadásul csupán 100 ezer hektárt öntöznek, ami egyenesen közbotránynak nevezhető.
– Az utóbbi évek időjárása folyamatosan figyelmeztet minket arra, hogy víztározó rendszereket kell kialakítani, muszáj megteremteni az öntözés feltételeit. Európa fejlettebb országaiban ezt már megtették, mi sem várhatunk tovább – állapította meg az érdekvédelmi vezető. Jakab István a klímaváltozás elleni küzdelem másik fontos területének a gabonatermesztésben a fajtanemesítést tartja. – A nagy búzanemesítő elődök nyomdokain haladva ezt a feladatot hazánkban még mindig nem késő elvégezni. Rendelkezünk ehhez megfelelő genomikai, vagyis a gének kölcsönhatásait vizsgáló központokkal is. Sajnos a jelenlegi kormány ezek fenntartásához sem biztosít elegendő forrást.
A Magosz elnöke úgy vélte: a legnagyobb tragédia az lenne, ha nem a nemesítés irányába mozdulnánk el, hanem a genetikailag módosított szervezeteket vonnánk be a köztermesztésbe. A hagyományos genetikai alapok felhasználásának figyelmen kívül hagyása nem ajánlatos. Azért, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz, a legfőbb értéket, az emberi egészséget nem szabad felelőtlenül kockáztatni. Az országot járva Jakab Istvánnak az a véleménye alakult ki, hogy nem lehet 120-150 fajta búzát köztermesztésben tartani. Arra kell tekintettel lenni, hogy az egyes térségekben a legjobb eredménnyel termeszthető fajtákat részesítsék előnyben. A gazdák úgy egyeztessenek, hogy egy-egy falu határában ne vessenek el 30-40 fajta búzát. Ebből egységes gabona nem lesz, ezért a termést lehetetlen jó áron értékesíteni.