Magyarországon 230 bejegyzett egyház, vallásfelekezet, vallási közösség van. Senki nem kétli, hogy az így bejegyzett alakulatok közül – persze nem a tradicionális felekezetekre gondolunk – sokan nem folytatnak tényleges vallási közösségi tevékenységet, csak pénzt és kedvezményt remélnek az egyházi státustól. E tekintetben az egyház-alapítási törvény és az adójogszabályok köre a visszaélések melegágya. Ha valaki, illetve egy szűk csoport mindössze száz támogatót szerez, hatvan nap alatt bejegyeztethet egy új, úgynevezett egyházat. Majd nyomban folyamodhat az APEH technikai számért. Ezt is minden további nélkül megkapja, amelynek birtokában már a legközelebbi adóbevallási időszakban részesülhet egy másik törvény áldásaiból. Utóbbi jogszabály teljes neve: A személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény. Ennek alapján kedvezményezhetnek az adózók egy-egy vallási közösséget adójuk egy százalékának erejéig. Az egyházaknak bejegyeztetett szervezetek adókedvezményekhez is jutnak, az egyik álegyház is így forgalmazhatja e-meter nevű hazugságvizsgáló gépeit, amelyekkel állítólag a lélekgyötrelmeket lehet kipuhatolni.
Ami a szja-k egy százalékainak ügyét illeti, 170 honi egyháznak immár technikai száma is van; idén május 20-ig ennyi szervezet kínálhatta magát a kedvezményezési piacon. Az adóhatóság többször is nyilatkozta, az adóbevallás időszakát megelőzően szinte nincs olyan hét, hogy egy-egy vallási szervezet ne folyamodna technikai számért. Ismert, hogy az adózók egyházaknak átirányított egy százalékai mellé az állam támogatáskiegészítést illeszt. Balog Zoltán (Fidesz), a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke évek óta küzd az imént vázolt jelenség visszaszorításáért. Áttörés mutatkozott az emberi jogi bizottság május 26-i ülésén, amelyen a képviselők Hiller István oktatási és kulturális minisztert hallgatták meg. Balog kérdésére – partner volna-e abban a tárcavezető, hogy ne folyamodhassanak nyomban az adózók támogatásáért az újonnan alakult vallásszervezetek – Hiller igennel válaszolt.
A fideszes szakpolitikus ennek nyomán készítette el képviselői önálló indítványát. Ez úgy módosítaná a szja egy százalékának felajánlásáról szóló törvényt, hogy annak ne lehessen kedvezményezettje bármely bejegyzett egyház, vallásfelekezet, vallási közösség. Balog szándéka szerint csak azon közösségek részére lehessen átirányítani az egy százalékot, amelyeket már két éve jogerősen nyilvántartásba vettek. – Az, hogy szűnni nem akarnak az adószámigénylések az adóhatóságnál, illetve hogy 170 úgynevezett egyház folyamodhat az adózó polgárok támogatásáért, komolytalanná teszi a felajánlások nemes ügyét, lejáratja a valódi egyházak hitelét – jelentette ki érdeklődésünkre Balog Zoltán. Hozzátette: a megalakulástól számított két év kikötésére azért van szükség, hogy kiderüljön, működőképes-e az adott közösség, vagy sem. Ezzel nem csorbulna a vallásszabadság, csak bevezetnék azt, ami a civil szervezetek az adóból történő egyszázalékos támogatása esetében már eddig is feltételül szabtak.
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
