Erőszakból az élmezőnyben

Magyarországon az átlagot meghaladó mértékű a tanórai rendzavarás, a rongálás, a lopás, más tanulók vagy a tanárok fizikai és lelki bántalmazása – derült ki egy nemzetközi felmérésből. A huszonhárom országot érintő vizsgálat a jórészt az önkormányzatok által fenntartott általános iskolák felső tagozatára, illetőleg a középiskolák 5–8. évfolyamára összpontosított.

Egyre szélesebb körben terjed az iskolai erőszak a hazai oktatási intézményekben – világított rá az OECD-nek (a fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődést támogató kormányközi együttműködési szervezete) a közelmúltban végzett kutatása a szomorú, de közismert tényre. A felmérés szerint idehaza különösen aggasztó a vulgáris beszéd használata és a rongálás. Nemzetközi viszonylatban az iskolák 37 százalékában szenvednek a tanárok a trágár megnyilvánulástól, vagyis a verbális agressziótól, Magyarországon azonban ez az érték a megdöbbentő 77 százalékot is eléri. Fájdalmasan sok esetben zavarják a tanórát a diákok Magyarországon, az iskolák több mint kétharmadában okoz nehézséget ez a probléma a tanítás során.
Nem sokkal jobb a helyzet az iskolai rongálások esetében sem: amíg nemzetközi átlagban az intézmények negyedében hátráltatja az oktatást a rongálás, addig hazánkban az arány 53,5 százalék. Roszszabbak a hazai állapotok az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás és -birtoklás, valamint az iskolából való késés esetében is, mint a TALIS-országok (az OECD TALIS néven új oktatásügyi programot indított el a tanári pályán dolgozó pedagógusok megkérdezésére – a szerk.) viszonylatában. Magyarországon minden negyedik pedagógus iskolájában hátráltatja az oktatást az oktatási segédanyagok, tankönyvek hiánya, vagy azok nem megfelelő volta. Ez az arány lényegesen rosszabb, mint Belgiumban, Ausztráliában, Izlandon vagy akár a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában.
A legtöbb vizsgált országban nagyon kevés a fiatal pedagógus, a tanárok többsége 40 év feletti. Átlagosan az 50 év feletti tanárok kétszer annyian állnak a katedrán, mint a 30 év alattiak. Ez azt jelenti, hogy az idős pedagógusok nyugdíjba vonulásával a legtöbb országban a közeljövőben tanárhiánnyal kell számolni, illetőleg fiatal pedagógusok tömegeivel kell pótolni a tapasztalt, nyugdíjba vonuló pedagógusokat. Magyarországon a tanároknak csupán tizenkét százaléka 30 év alatti, miközben majdnem harmaduk betöltötte már az ötvenet. Magyarországon 2008 tavaszán a tanárok 22 százaléka dolgozott olyan iskolában, ahol az iskolaigazgató szerint az oktatást jelentősen hátráltatja a pedagógushiány.