Féltett nemzeti érdek

Az EU továbbra sem számíthat arra, hogy Berlin egyhamar ratifikálja a lisszaboni szerződését. Horst Köhler német elnök mindaddig nem írhatja alá a dokumentumot, amíg a parlament nem hoz olyan törvényt, amely garantálja a német nemzeti érdekek védelmét a brüsszeli adminisztrációval szemben.

Stefan Lázár
2009. 07. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vita a magyar elnökségről. Budapesten kívül két-három helyszínen rendezhetnek magas szinten találkozókat Magyarország EU-elnöksége idején – mondta tegnap Balázs Péter az Országgyűlés EU-elnökségi munkacsoportjának ülése után. A külügyminiszter szerint a helyszínek kiválasztásánál azt kell felmérni, hogy hova lehet a Ferihegyi repülőtérről gyorsan eljutni. A Fidesz szerint a kormányzat Budapest-centrikus elnökséget tervez, ráadásul a lehetséges helyszíneket nem is pályázattal szeretné kiválasztani. (MTI)


Karlsruhéban az alkotmánybíróság tegnap hozott ítélete szerint az EU megreformálását célzó szerződés nem mond ellent a német alkotmánynak, de a bírói testület feltételhez szabta annak ratifikálását azzal a nyilvánvaló céllal, hogy törvényes úton megerősítse Berlin hatáskörét. Ezzel az alkotmánybíróság nagyrészt támogatásáról biztosította a lisszaboni szerződés elfogadása ellen panaszt benyújtó CSU-képviselőt, Peter Gauweilert, aki azzal érvelt, hogy a szerződés sérti a németek választójogát, az ország szuverenitását, továbbá a szövetségi állam felbomlásának veszélyét rejti magában, mert túlzott hatásköröket biztosít az EU és az Európai Bíróság számára. A szocialista Baloldal pedig az ellen tiltakozott, hogy a lisszaboni szerződés az EU-államokat neoliberális és militarista politikára kötelezi, s a tervezetről Németországban nem tartottak népszavazást.
A Bundestag tavaly nagy többséggel elfogadta a reformszerződést. Az államfő azonban elhalasztotta aláírását, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság elé került az ügy. A döntés miatt váratlan nyomás alá került a parlament. A Bundestag augusztus végén soron kívüli ülésre rendeli vissza a képviselőket, hogy megvitassák és jóváhagyják az alkotmánybírósági kifogásoknak eleget tévő új tervezetet, amely nagyobb beleszólást biztosítana a német parlamentnek az európai törvényhozásba. Angela Merkel kancellár szerint az ítélet nem veszélyezteti a németországi ratifikációs folyamatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.