Hol a kvótaeladásból befolyt pénz?

Rövidesen kiírja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azokat a pályázatokat, amelyek keretéül a szén-dioxid-kvóták eladása szolgál. Igaz, a tárca néhány hete ugyancsak ezt mondta, pályázni viszont azóta sem lehet, ezért tüntetett a hazai Greenpeace. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a pénzt lakás-korszerűsítésre és otthoni megújulóenergia-termelésre lehet majd fordítani.

Hamar feloszlatta a rendőrség azt a múlt hét szerdai tüntetést, amelyet a Greenpeace szervezett a Kossuth térre. A zöldszervezet aktivistái azt követelték, hogy a kormány azonnal és szigorúan környezetvédelmi célokra használja fel a szén-dioxid-kvóta-kereskedelemből származó 28,2 milliárd forintos bevételt.
A Greenpeace akciója nem volt véletlen: a tranzakciók még tavaly zajlottak le, ám a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) azóta sem írta ki a szóban forgó pályázatokat. A tárca ennek kapcsán kiadott közleményében azt állította, rövidesen elindulnak a pályázatok. (Lapunkkal szinte szóról szóra ugyanezt közölték hetekkel ezelőtt a KvVM sajtóosztályán.) Egyes sajtóinformációk szerint az időpont meghatározása június végét jelenti.
A minisztérium közléséből annyi kiderül, hogy a pénzt az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokra fordítják majd, a Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény elnevezésű programban. Azért éppen az épületekre esett a választás, mert az ezekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai emisszió 30 százalékát, számítások szerint pedig ezek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi hatmillió tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezhet. A beruházások legfőbb célja, hogy jó hatásfokú, mérhető csökkentést tudjanak felmutatni. Azoknak, akik majd támogatási szerződést kötnek, fel kell tüntetniük a fejlesztés következtében várható, valamint vállalt szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének mértékét, s annak igazolási módját.
Az elképzelések szerint három kategóriában lehet majd pályázni. Egyrészt panellakások kérhetnek támogatást a programban. Mint a közlemény fogalmaz, az új pályázat a korábbi panelprogramhoz képest speciális feltételt, szigorú klímavédelmi követelményt állító szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását írja elő. Ebben a kategóriában – hasonlóan a többi kettőhöz – nyílászárók energiamegtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére és felújítására, épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia- vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésére, árnyékolók és árnyékvetők kialakítására lehet pályázatot benyújtani. A panelek esetében egyedi elem, hogy a lodzsák beüvegezésére is igényelhető támogatás.
Másodrészt a lakóépületek komplex energiahatékonysági beruházásaira nyerhető el pénz az állami keretből. Itt az épület utólagos hőszigetelése jelenik meg, amire szintén lehet pályázni. A tárca ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a végrehajtásról szóló beszámoló kötelező eleme lesz a megvalósult felújításról készített környezetenergetikai számításokat tartalmazó adatlap, s ha a klímavédelmi feltételek nem teljesülnek, a támogatás megvonható lesz.
A harmadik kategóriát a közintézmények alkotják, amelyek szintén részt vehetnek a kiírásban. A tervek szerint olyan középület felújítására lehet majd pályázni, amelynek energiatanúsítványa C kategóriánál rosszabb minősítésű. Olyan önkormányzatok, költségvetési és társadalmi szervezetek, alapítványok és közhasznú társaságok pályázhatnak, amelyek a felújítandó épületekben közszolgáltatási feladatot látnak el. Indulhatnak továbbá középiskolák, képzőintézetek és felsőoktatási intézmények is. Utóbbi pályázatokban érvényesül az úgynevezett klímabónusz, vagyis a nagyobb energiahatékonyságot eredményező felújítások magasabb támogatásra jogosultak. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter nemrég úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy a fejlesztések 35-50 százaléka nyerhető el állami támogatásként.
Mint arról korábban beszámoltunk, hazánk a fel nem használt szén-dioxid-kvótáiból az európai kereskedési rendszeren belül Belgiumnak 2 millió, Spanyolországnak pedig 6,6 millió tonnányi kibocsátási engedélyt értékesített. Bár a zöldtárca üzleti titokra hivatkozva sosem hozta nyilvánosságra a kvótaárakat, ám a pointcarbon.com szakportál szerint magasnak mondható, 13,5– 14,5 eurót kaptunk egységenként. (Tavaly az egységek 10 euró körül cseréltek gazdát.) Hazánk azért tudott ilyen kedvező árakat kialkudni, mert komoly környezetvédelmi beruházásokat vállalt a befolyó pénzből.