Működött a szavazógépezet

Az Országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napján ismét működött az összesen húszszázalékos társadalmi támogatottsággal sem rendelkező, de a parlamentben még többséggel bíró MSZP és SZDSZ szavazóhengere. A szabad demokraták kivételével a Ház  nagy többséggel elfogadta a képviselői költségtérítés eltörlését, okafogyottá téve az ezt célzó népszavazást.

Óriási léptekkel haladunk – értékelte kormányának első 75 napját napirend előtti felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnök. „Kormányzati eredményeiről” szólva Bajnai kiemelte a devizahitelesek megmentését, a kormány gazdaságélénkítő terveit és a krízisalap létrehozását. Szerinte adótörvényekre azért is szükség van, mert a rövid távú válságkezelés mellett bizonyíthatjuk, hogy az ország növekedésre is képes, ezzel pedig megőrizhetjük a külföld bizalmát is. A kormányfő emellett ismertette az adócsomag reménybeli hatásait: egy átlagkeresetű munkavállaló évente 108 ezer forinttal többet kereshet egy év alatt, a vagyonadó pedig csak a felső öt százalékot érinti, ami lehetővé teszi, hogy 91 százalék kevesebbet adózhasson. Bajnai ismét megemlítette azt az 1800 milliárdos gazdaságélénkítő csomagot, amelynek eredményeképp az építőipari megrendelések – mint mondta – már negyedével nőttek.
A hétfői parlamenti ülésen a kormány megcsonkítja a gyest és a gyedet – nyomatékosította a miniszterelnök felszólalására reagálva Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője feltette a kérdést: a kormányfő milyen felelősséget érez a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként is azért, hogy ami „húsz évvel ezelőtt a magyar csoda reménye volt, az mára a magyar nyomorúság rémévé vált”? „Milyen nyomorúság?” – kiabált be egy szocialista képviselő, mire a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: ezt a kormánypárti politikusok nem érzik, de a választóik igen. A választók kétharmada ma új választásokat akar – emlékeztetett az ellenzéki politikus, hangot adva annak, hogy 1990 óta Magyarország még nem ért meg ilyen mélyrepülést. Navracsics úgy vélekedett, a kormány semmit nem tett azért, hogy az ország felkészülten várja a világgazdasági válság végét; Magyarország az egyetlen olyan ország, amely az OECD adatai szerint jövőre is recesszióval kell hogy szembenézzen.

Megszűnő privilégiumok
Szavaztak a képviselők egyik saját kedvezményük megszüntetéséről is, illetőleg az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosításról. Az SZDSZ képviselői kivételével a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel jóváhagyta, így jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le; a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik az elfogadott kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás szerint. Mivel a parlament kétharmada elfogadta a jogszabályt, az ugyanezt a célt szolgáló és kitűzésre váró – Seres Mária kezdeményezte – népszavazás okafogyottá vált.

Kedvezmények Külföldieknek
Módosították a felsőoktatási törvényt, így külföldi székhelyű egyetemek folytathatnak Magyarországon felsőfokú képzést. Az SZDSZ és az MSZP közös javaslata nyomán a hazai felsőoktatási piacon megjelenő külföldi tulajdonú (leány)egyetemek a magyar adófizetők pénzéből finanszírozhatják képzési költségeiket. Az indítvány elfogadásával külföldi egyetemek is részesülhetnek majd az államilag támogatott, ingyenes férőhelyekből, sőt külföldiek is tanulhatnak a magyar állam pénzén. A külföldi iskolák a hazaiakkal ellentétben akkor is viselhetik az egyetem elnevezést, ha az egymásra épülő képzések valamelyikét nem tudták elindítani.

Lezárult a vízközművita
Nincs napirenden, a kormány nem támogatja az állami vízvagyon és az erdővagyon magánosítását – fogalmazott tegnap több interpellációra és kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter és államtitkára. Arra a fideszes felvetésre azonban egyikük sem reagált érdemben, amely szerint – a lopakodó privatizáció forgatókönyvének megfelelően – első körben a kormány holdingba vonná össze az említett vagyontárgyakat tulajdonló állami cégeket, majd a vagyonkezelést adná magántulajdonba. Oszkó Péter pénzügyminiszter egyik válaszában megjegyezte: ha a hatékonyság és a takarékosság úgy kívánja, nem ördögtől való a holdingalakítás. Egy tegnapi zárószavazással ugyanakkor tartós állami tulajdonba került az öt regionális vízmű.

Karsai a multikat támadta
Az állami részvétel erősítéséért szólt Karsai József is. A szocialista képviselő szerint a multinacionális terménykereskedő cégek uralják az árutőzsdét, ezért lehetséges, hogy a parketten tonnánként 17 ezer forintért gazdát cserélő kukorica 43 ezerért jelenik meg a piacon. A különbözet – Karsai szerint – offshore cégeknél landol. A mezőgazdasági minisztertől azt kérdezte a szocialista politikus, hogy az állam miért nem vásárolja fel tisztességes áron a gabonát a termelőktől. Gráf József szakminiszter szerint létezik a közraktározás intézménye, a gazdák pedig kedvezményes hitelt igényelhetnek gondjaik enyhítésére. Karsai viszonválaszában a spekulációs ügyletek bonyolítóira célozva úgy fogalmazott: „Minek még 50 milliárd annak, akinek már van 50 milliárdja, ha úgysem tudja felélni? A fáraók sem tudták felélni, és Michael Jackson sem.”