Nyitott kérdés a privatizáció

Továbbra is magánosítható három állami filmstúdió, miután a parlament kulturális bizottságának többsége nem tartotta vitára alkalmasnak a privatizációjuk végleges leállításáról szóló törvénymódosító javaslatot. A filmes kerekasztal januárban hivatalosan végelszámolással szüntette volna meg a stúdiókat. Ám lapunk birtokába került a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnökének levele, amelyből kiderül, Grunwalsky Ferenc még a múlt év végén arról győzködte Hiller Istvánt, hogy a stúdiók privatizációjánál a menedzsmentet kell előnybe hozni, ennek érdekében pedig a kulturális miniszter akár politikai nyomást is gyakorolhatna a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re.

Tegnap a parlament kulturális bizottságának MSZP-s és SZDSZ-es képviselői nem tartották vitára alkalmasnak az állami filmstúdiók privatizációjának végleges leállításáról szóló törvénymódosító javaslatot. A javaslat ellen foglalt állást korábban a Pénzügyminisztérium és az Országgyűlés költségvetési bizottsága is. A bizottság fideszes alelnöke, Halász János tervezete azt célozta, hogy a Budapest, a Hunnia és az Objektív Filmstúdió tartós állami részesedését ne lehessen elidegeníteni. Halász János hasonló tartalmú javaslatát május végén utasította el a kulturális bizottság. A három társaság privatizációja így továbbra is lehetséges, igaz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a múlt év végén visszavonta a filmstúdiók privatizációjára kiírt pályázatokat, és azóta nem írt ki újabbat.
Mint arról korábban beszámoltunk, több filmes intézmény fóruma, a Filmszakmai Kerekasztal döntésére hivatkozva Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke tavaly októberben a három állami filmstúdió magánosítása mellett foglalt állást. Az MNV Zrt. november 18-án a három állami filmstúdió értékesítésére 11-11 millió, valamint 30 millió forint minimáláron írt ki pályázatot. Az Objektív privatizációjánál pluszpontokat jelentett volna az Oscar-díj is, amelyet eddig Rófusz Ferenc és Szabó István filmrendező mondhat a magáénak. Az Objektív vezetője, Rózsa János producerként jegyzi Szabó István filmjét, a Rokonokat, idén március 15-én vehette át a Kossuth-díjat Sándor Pál rendező-producer, a Hunnia vezetőjének társaságában. Sándor Pál nemcsak a filmjeivel szerzett hírnevet: korábban ő privatizálta a pasaréti filmgyárat, majd adta el jelentős anyagi haszonért.
Az állami stúdiók magánosítása több szempontból is vitatott volt. Nem csupán amiatt, hogy e stúdiók alapítói jogokkal rendelkeznek az MMK-ban, egy 2006-os kormányrendelet miatt is, amely szerint a cégek jogutódjai majdan előnyt élvezhetnének az 1948 és 1987 között készült játékfilmek, az úgynevezett nemzeti filmvagyon forgalmazói, hasznosítási jogainak megszerzésére kiírandó pályázaton. A nemzeti filmvagyon a digitális televíziózás, a tematikus filmcsatornák elterjedésével ugyanis felértékelődhet, egyes becslések szerint akár 16-20 milliárd forintot is érhet.
Az MNV Zrt. az Országgyűlés kulturális bizottsága ellenőrzési albizottságának decemberi ülését követő napon, december 12-én viszszavonta a pályázatát. A Filmszakmai Kerekasztal január 20-án már amellett tette le egységesen a voksát, hogy a Hunniát, az Objektívet és a Budapest Filmstúdiót ne privatizálja az MNV Zrt., inkább végelszámolással szüntesse meg. Mert úgymond nem szerencsés, ha e stúdiók magáncégként alapítói jogokat gyakorolhatnak az MMK-ban, a filmszakma legfőbb finanszírozó intézményében.
Többek között erre hivatkozva győzködte még a múlt év végén bizalmas hangvételű levelében a kulturális minisztert Grunwalsky Ferenc arról, hogy célszerűbb volna, ha a stúdiók menedzsmentje előnyt élvezne a társaságok privatizációjánál. Az MMK elnöke a lapunk birtokába került levélben Hiller Istvánnak arra is utalást tett, ennek érdekében akár politikai nyomást is gyakorolhatna az MNV Zrt.-re.
Grunwalsky levelének érvelése azonban sántít: az MMK-ban ugyanis több magáncég jelenleg is rendelkezik alapítói jogokkal. A levél ugyanakkor nem tartja problémának, hogy a privatizált stúdiók az említett kormányrendeletnek köszönhetően előnyt élvezhetnének az a nemzeti filmvagyon forgalmazói, hasznosítási jogainak megszerzésére kiírandó pályázaton. A végelszámolásról e levélben még nem esett szó.
A mozgóképtörvény szerint a filmvagyont a Nemzeti Filmarchívumnak kell kapnia, az említett hasznosítási pályázatokat a filmarchívum írná ki. Nem mellékes, hogy Gyürey Vera Szabó István felesége, s bár intézményének igazgatói posztjára már 2005 végén kellett volna pályázatot kiírni, ezt az akkori kulturális miniszter, Bozóki András szerint MSZP-s politikusok segítségével Szabó István megakadályozta.
Június elején Hiller István figyelemreméltóan nyilatkozott az MMK-ról. – A közalapítványi forma Magyarországon rossz jogi konstrukció, amely bebetonoz személyeket és gondolatokat úgy, hogy a közalapítványnál szükséges szakmai változásokat lehetetlenség keresztülvinni. A stabilitás nem lehet a merevség szinonimája – vélte a miniszter.